Mi a közös a rizsben, a mandulában, a kókuszban vagy a szójában? Az ízük biztosan nem, de még a kinézetük sem. Történetükben talán találhatnánk hasonlóságot, de mégsem itt keresendő a találkozási pont. A vegán vagy paleo étrendet követők, illetve a laktózérzékenyek közt kedvelt italok a növényi „tejek”.
Miért is került idézőjelbe a szó maga, hogy tej? A tej valójában a nőstény állatok tejmirigyeinek időszakosan termelt váladéka, mely az újszülött utódok táplálékául szolgál. A legelterjedtebb a tehéntej, de van kecske-, juh- vagy bivalytej is.
A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében, a kereskedelemben nem használható a „növényi tej” kifejezés, és nem nevezhető növényi tejnek pl. a zab, rizs, szója alapú ital sem, viszont kivételként engedélyezett a „kókusztej” megnevezés. Tehát a hatályos jogszabályok kizárják, hogy bármilyen olyan terméket, amelyikben valamelyik tejalkotó elemet – fehérjét, zsírt – nem tej eredetű anyaggal pótoltak (pl. növényi zsírral), a fogyasztót megtévesztő módon, a tejtermékekre jellemző megnevezéssel lehessen illetni. Amennyiben a termék növényi zsiradékot tartalmaz, abban az esetben nem szerepelhet a termékmegnevezésben és még a termékkategóriában sem a „tej”, „tejszín”, „tejtermék”, „sajt” kifejezés.
Ha pedig egy rizs- vagy mandulatej elkészítését vesszük górcső alá, amely áll, rizsből vagy mandulából vízből és némi sóból, esetleg egy kis olajból, ilyen értelemben felvetődhet a tejivókban, hogy helyes-e a tej megnevezés.
Színét és állagát tekintve mindenképp tejhez hasonlítanak ezek a növényi eredetű italok és a jó hír, hogy laktózérzékenyek is fogyaszthatják, hiszen előállítása és összetevője nem hasonlít a rendes tejhez, nem tartalmaz sem tejcukrot, sem tejfehérjét. A rossz hír, hogy sajnos a tejben található hasznos tápanyagokat általában, mint pl. a kalciumot sem tartalmazzák ezek a növényi eredetű italok. Ám ezt a hiányt kiküszöbölve sok növényi ital dobozán olvasható, hogy hozzáadott kalciumot vagy egyéb vitamint tartalmaznak. Az viszont kétségkívül a növényi tejek mellett szól, hogy kedvezőbb a zsírsavösszetételük, koleszterinmentesek és élelmi rostokat tartalmaznak.
Azt, hogy ki melyik italt választja állati eredetű megfelelője helyett, ízlés dolga. Ízükben, illatukban különbözőek, hiszen magukon viselik a növény jellegzetességét. Ma már egyre több mindenből készíthetőek ilyen jellegű szomjoltók és nem csak önmagukban, de kávéhoz keverve vagy kakaóval ízesítve egészen különleges ízélményt nyújtanak.
