Az egyik első tavaszi zöldség a hónapos retek, amely nevét arról kapta, hogy a vetéstől számítva kb. egy hónap múlva már ehető is. Mivel bírja a hideget, ezért már korán vethető. Nem csak hogy bírja, de a meleget egyáltalán nem szereti, ezért májusra nagyjából véget is ér a szezonja.
Gyógynövényként való alkalmazásával vizsgálatok szerint jót tesz a vérkeringésnek, vizelethajtó és gyulladáscsökkentő, sok vitamint (főleg C-vitamin és A-, B1-, B6-vitamint), rostot és ásványi anyagot tartalmaz. Hosszabb tenyészidejű, tavasszal és ősszel termeszthető a jégcsap vagy japán retek (Daikon), amely egészen nagyméretű, hosszúkás, fehér gyökerét nyersen is érdemes fogyasztani (nem csípős, lédús húsa van), de az ázsiai konyha kedvelt alapanyagai közé tartozik, savanyítva, párolva vagy akár sütve. Hagyományos nyári retek az enyhén csípős ízű, sötétrózsaszínű héjú Húsvéti rózsa, vagy a világosbarna színű, ropogós húsú Jánosnapi retek. Ezeket tavasztól őszig lehet termeszteni, jól bírják a nyári körülményeket. Németországban sokszor kínálnak a sör mellé őszi retket is, legismertebb fajtája a Müncheni sörretek. Gyökere széles, kúpos alakú, fehér, az átmeneti tárolást is bírja. Szintén jól tárolható a fekete retek is (pl. Erfurti fekete), akár tavaszig is eláll, ezért télen kiváló vitaminforrás. Ezek héja vastag, kemény (ezért is lehet jól tárolni őket), fogyasztás előtt el kell távolítani.
A retekhez (Raphanus sativus) nagyon hasonlít, de kicsit távolabbi rokon a tarlórépa (Brassica rapa), zsenge, fehér fajtáit vajrépának is nevezik. Hagyományosan nagy, gömbölyű gyökeret fejleszt, általában párolva, főzeléknek ették nagyanyáink, de savanyítva el lehet tenni télire is. Napjainkban kezdik újra felfedezni, pl. a sörretek néven forgalmazott, gömbölyű, fehér „retek” valójában sokszor tarlórépa. A retektől leginkább nagyobb levele és édes, puhább húsa különbözteti meg.
Sokszor tévesen használják a fehérrépa kifejezést is, mert azt a petrezselyemgyökérre, a paszternákra, sőt újabban az imént említett tarlórépára is használják. Valószínűleg egyértelműbb lenne a petrezselyemgyökér, illetve a pasztinák, paszternák (gyökér) megnevezés.
Felhasználását tekintve sem mindegy mikor, melyiket, mire használjuk hiszen a petrezselyemgyökér a vasárnapi húslevesek elengedhetetlen kelléke míg a pasztinák inkább sütve, párolva vagy pürének jó.
