A tenger gyümölcseiből ízletes, könnyű, tápláló ételek készíthetők. Népszerűségük egyre nő, hiszen mennyei étkek azoknak, akik szeretik. Erős allergén hatásuk miatt azonban – az első főzéskor vagy kóstoláskor – nem árt az óvatosság!
„A tenger gyümölcsei” elnevezést Európában szűkebb értelemben a tengeri – sós vízben élő – élőlényekre használjuk gyűjtőfogalomként: a halak, rákfélék, puhatestűek tartoznak ide. Másutt, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban az édesvízi ehető élőlényeket is ebbe a kategóriába sorolják. Mivel hazánkban nem őshonosak, különlegesnek, egzotikusnak számítanak, még akkor is, ha a többi messziről érkező élelmiszerrel együtt ma már mindennapos látványt nyújtanak a boltok polcain konzervként vagy a szupermarketek mélyhűtő pultjaiban.
Nagy távolságokból érkező, nagy víztartalmú élelmiszerek lévén a tenger gyümölcsei különösképpen romlékonyak. Ha a hűtési lánc a szállítás során valahol megszakad, már megnövekszik az élelmiszer-higiéniai kockázat, ami súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Ezért mindig csak ellenőrzött forrásból, megbízható helyről szerezzük be a tengeri alapanyagot! Javasoljuk továbbá, hogy a mélyhűtött élelmiszert a normál hűtőben, 0 és +5 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, lassan (12–24 óra alatt) olvasszuk ki!
Szintén kockázati tényező lehet, hogy a tengeri halak, a kagylók, a rákfélék és a puhatestűek (osztriga, csiga, kürtcsiga, kagyló, tintahal) fehérjéi erősen allergének. Súlyos allergiás reakciót váltanak ki az arra érzékenyeknél, ami nemcsak ezen ételek elfogyasztása után, hanem már az ételek főzése, sütése közben felszabaduló gőz hatására is jelentkezhet.
„A tenger gyümölcsei” gyűjtőfogalom alatt értett tengeri élőlényeket vontatóhálós halászattal, csapdázással gyűjtik össze, de az egyes fajokat tenyésztik is.
A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat továbbra is az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a halászati erőforrások fenntartható hasznosítására. A fentiekre irányuló közösségi rendszerben – amely a nyomon követést biztosítja – az előírt fogási tanúsítványok ellenőrzését a Nébih végzi, így Magyarország területére az Európai Unión kívülről származó jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatból származó termék nem kerülhet.
