A gyerkőcökkel viszonylag könnyű megszerettetni egy pár zöldséget, hiszen a szoptatás utáni „mellétáplálós” időszakban ezekkel kezdjük. Így általában elfogadják a krumplit, a répát, és valamiért mindig imádják a zöldborsót.
A krumplinak persze bármely formája bejön nekik, de mint azt egy előző bejegyzésemben is írtam, a sült krumpli az ász. Általában azért a krumplipürét is szeretik a gyerekek, és a rakott krumpli együtt készített változatát is meg tudják emészteniJ Én kevesebb kolbászt teszek bele, inkább jó minőségű virslivel pótolom, és sok tejföllel, esetleg reszelt sajttal cifrázom a receptet.
A régi idők egyik egyszerű krumpli-receptje a héjában sült krumpli. A krumplit (melyet én mindig ismerős gazdától vásárolok) alaposan megtisztítom, a héját egy, csak erre használt dörzsszivaccsal, folyó víz alatt jól átsikálom. Aztán nemes egyszerűséggel tepsibe rakom (valaki fóliázza, én nem szoktam), és 180 fokon sütöm addig, amíg a villával puhán szúrhatóvá válik. Aztán félbevágom, és füstölt sajtot reszelek a közepébe. Míg a sajt ráolvad a várakozás alatt, csinálok egy fokhagymás, sós, borsos, tejfölös öntetet, és nyakon öntöm vele. Ha igazán különlegeset szeretnénk, akkor nagyon finom, sűrű házi tejföllel próbáljuk ki! Lehet variálni még fonnyasztott hagymán pirított szalonnával, amely még a tejföl tetejére jön. Volt szerencsém mindezt kemencében megcsinálni… mondhatom, lehet, hogy régen a szegények eledele volt, de annyira nemessé tette a kemence, és az ízek kavalkádja, hogy a kedvencünkké vált. (Bocsánat, ezt a receptet nem tudtam kihagyni, nagyon magyaros, de tényleg nem az egészséges táplálkozás csúcsa!)
A répa már egy fokkal nehezebben elfogadtatható kategóriába tartozik. Úgy vettem észre, hogy azoknál a családoknál, akik szeretnek két étkezés között rágcsálni répát, almát, karalábét, zellerszárat, azok hamarabb, korábban adják gyermekeik kezébe is ezeket a zöldségeket.
Vagyis a gyerek korábban ismerkedik az ízükkel. A jó mintáról nem is beszélve, amit az anya eszik, készít, az ebben a korban még nagyon követendő dolog!
Ezek a gyerekek később könnyen rávehetők ezekre a finom, étkezések közötti falatkákra, kevésbé kérik a csokit vagy a chipseket.
Akik ilyen ügyesen megoldották a zöldségek elfogadtatását a gyerekükkel, azok már variálhatják mártogatósokkal. Az előbb említett zöldségeket csíkokra vágjuk, majd előre elkészített padlizsánkrémet, répakrémet, sajtkrémet, körözöttet tehetünk a kicsik elé, és ezekbe mártogatva, újabb ízekhez juttatjuk őket. Megismerik a tejföl, a hagyma, a fokhagyma, a bazsalikom, a pirospaprika és még sok más fűszer kombinációját. Ezek vendégvárónak is tökéletesek!
Nem szeretnék álszent lenni, és főleg senkit nem bosszantani gyermekem tökéletes étvágyával, hiszen sajnos ez nekem inkább kihívás, mint álom! Panna nyersen nem eszi meg a zöldségeket, bár próbálkozom egy pár trükkel, majd csak beválik valamelyikJ
Nagyon jól jön ilyenkor egy kedves házi kedvenc. Törpi, a lógó fülű nyúlbarátunk már elérte azt a kort, hogy almát, répát, egy kevés banánt adhatok neki, vagyis a szoktatás időszakát éljük meg veleJ Pannival talán most megkapom a második esélyt, így Törpit együtt etetjük, hadd lássa Panna az anyukák kemény kihívásait az evéssel kapcsolatban. Törpi jó alany, bár a széna még vezeti nála a toplistát…
Szóval, amikor Törpi kap egy répát, Pannát is megkínálom vele: „legalább kóstold meg, mit adsz a kisbarátodnak enni!” – próbálom érvekkel legyőzni az ellenállást.
Örök szabály, hogy ha valamit lelkesen és együtt készítünk a gyerekünkkel, az ragadós. Valahogy az mindig finomabb, amit látnak, hogyan készül, hiszen már munka közben ismerkednek az étellel.
Egy barátnőm mesélte, hogy ő a kelkáposztát vagy a tököt, cukkinit úgy csempészi bele a kisfiának az étrendjébe, hogy apróra reszeli a kiszemelt zöldséget, és a hentesnél vásárolt, lehetőleg otthon darált húshoz kisadagokban hozzáadja. Összegyúrja, kisüti fasírtnak, és a gyanútlan kisgyerek befalatozza a szemrevaló, apró golyókká formált húsfalatokatJ
A zöldségek jelentik a táplálkozás azon elemét, amelyre a sokszor hangoztatott „csak mértékkel” jelige nem vonatkozik. Bármennyit ehetünk belőle, és amikor csak szeretnék. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyaggal, és ellentétben a gyümölcsökkel, még a fruktózra sem kell figyelni! Hurrá! Ez az én világom, nagyot enni, korlátlanulJ
Jó tulajdonságait röviden összegyűjtöttem, hogy még gyorsabban, könnyebben győződhessünk meg mi magunk és a gyerekeink arról, miért is jó a zöldség:
- a sok zöldség csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rák kockázatát
- könnyű hozzájutni, hiszen már szinte minden sarkon van egy zöldséges, ahol megvehetjük (megint előnyben azok, akik szüleiktől, vidékről kapják a hazait!)
- bármely napszakban fogyaszthatók, önmagukban is megállják a helyüket, de főzve, sütve, grillezve, szószként, levesként, feltétként, sőt sütiként is feldolgozhatók
- nyersen jobb, mint sütve, főzve, hiszen a feldolgozásnál elvész egy csomó vitamin belőle
- a mélyfagyasztott zöldség tökéletes megoldás lehet, hiszen kb. 2 órával a leszedése után fagyasztják őket, így akkor használhatjuk, amikor szükségünk van rá
- a fagyasztóban nagyobb adagban is raktározható, így a vásárlással töltött időn spórolhatunk
- próbáljunk olyan zöldséget venni, amelyek a mi éghajlatunkra jellemzőek, de legalább minél közelebbről származnak
És ne csak együnk, igyunk is zöldséget! Bármely gyümölcslé feljavítható egy kis répával, zellerrel, ami még intenzívebb ízeket kölcsönöz az italoknak.
