Ételtcsakokosan

Félig fűszer, félig zöldség – A torma

2018. április 3.

Van a magyar konyhának egy különleges alapanyaga, amelyik félig fűszer, félig zöldség, az eredetét sem tudjuk pontosan. Az azonban kétségtelen, hogy a tormát a húsvéti időszakon kívül is érdemes fogyasztani.

tormanöv
A termesztett torma a középkor óta része az ételkultúránknak (korábban inkább gyógynövényként használták a vad tormát), a magyarokon kívül a lengyelek kedvelik nagyon, ezenkívül Ausztriában és Németországban jelentősebb még a fogyasztása. Távoli rokon csak a wasabi vagy vízitorma, mint ahogy a retek is (a torma angol neve horseradish, azaz „lóretek”). Nyilván a nevek hasonlósága ezen növények egyaránt csípős voltából fakad, de az igazán jó torma titka az, hogy nem durván erős, hanem csak annyira csíp, hogy még érezhetők legyenek a további aromák is.
A tormát leginkább feldolgozott formában, főleg ecetes tormaként fogyasztják, húsok, illetve kolbász mellé, de tormakrém vagy mártás is készülhet belőle, savanyúságok ízesítőjeként is használatos, frissen reszelve a húsvéti sonka hagyományos kiegészítője. Nagy leveléből bizonyos vidékeken a töltött káposztához hasonlító ún. töltikét készítenek. Gyógyhatása régtől fogva ismert, légúttisztító és baktériumölő hatását kihasználták nátha, megfázás ellen, köhögés csillapítására.
Erdélyben az üres boroshordóba lógatták a tormát a bor megromlásának elkerülésére. A torma évszázadokig a paraszti kertekben a kút mellett, félvadon nőtt, nagyobb területen való termesztése csak a XIX–XX. sz. fordulója táján kezdett elterjedni. Ekkortájt alakult ki a hajdúsági termőtáj is, ahol mind több gazda fogott torma telepítésébe, miután a kezdeti próbálkozások sok reménnyel kecsegtettek. A laza, löszös-homokos, jó vízgazdálkodású talajokon, a sajátos, bakhátas termesztéstechnika alkalmazásával kiváló minőséget értek el. Napjainkban Debrecen, Bagamér, Vámospércs, Kokad és még kilenc település földjein terem a magyar tormatermés 90%-a, és az európai tormatermés majdnem fele. A hajdúsági torma 2009-ben megkapta az Európai Unió földrajzi eredetvédelmi védjegyét (OEM), és bekerült a hungarikumok közé is. A hajdúsági torma különösen jó beltartalmi értékekkel rendelkezik. Szárazanyag-tartalma 30-32%, foszfor-, kálium- és kéntartalma jelentős, mustárolaj (mirozin) tartalma viszonylag alacsony, ezért az íze enyhébb a máshol termelt tormáénál, a csípősség nem nyomja el a torma alapvetően édeskés ízét.
A tormát az otthoni kertben is termeszthetjük, elég csak egy vékonyabb gyökérdarabot elültetnünk, szorgalmasan öntöznünk, és várhatjuk a nagy, zöld levelek megjelenését. Mivel elég vízigényes, hagyományosan a kút vagy kerti csap mellett szokott helyet kapni. Felszedés után a bennmaradó gyökérről újra sarjad, így akár évekig lehet saját termesztésű tormánk a húsvéti ünnepi asztalra. A felszedett torma becsomagolva hűtőszekrényben viszonylag sokáig eltartható, de fagyasztani is lehet, a házi készítésű ecetes torma mindenféle tartósítószer nélkül is két-három hétig eláll a hűtőben.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Friss gyümölcs télen, mire ügyeljünk citrusfélék vásárlásakor?

eteltcsakokosan

Itt van az ősz, itt van újra…az almaszezon

eteltcsakokosan

Egy mitikus gyümölcs

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató