Északi gasztronómia

Újabb három EU ország gasztronómiájába kukkantunk be. Bár a britekről az a rosszindulatú hír járja, hogy nem tudnak főzni és ízetlenek az ételeik, közben a világhírű kísérletező kedvű séfjeik rácáfolnak erre és a legváltozatosabb, legvadabb ételeket tálalják. Az észtekről és finnekről a különböző szárított és füstölt halak jutnak eszünkbe. Lássunk ezeknél tovább és ismerjük meg a többi hagyományos ételt is!

Egyesült Királyság
A britekre jellemző a változatos húsfogyasztás a haltól a marháig minden húsféle gyakran kerül az asztalra, gyakran tésztába csomagolva, melyeknek párolt zöldségek a kísérői. A brit konyhára jellemző, hogy befogadó, hiszen eleve normann, angol, skót, walesi és ír hagyományokkal rendelkezik, majd minden további bevándorló nép hagyományos ételeit beolvasztotta a korábbi ételeinek receptjeibe, így jött létre például a csirkés tikka massala.
Kezdjük az angol reggelivel (2. kép): kötelező elemei a tojás, a bacon, a pirítós, a paradicsomos sült bab, a röszti, a grillezett kolbász, a narancslé és a kávé. Ezt gazdagíthatják még párolt gombával, vagdalt hússal vagy a zabbal készült véres hurkával (black pudding). További hagyományos étkek: Melton Mowbray sertéslepény (disznóhúsból, sóból, borsból, lisztből és sertészsírból készült pite), fish and chips (1. kép, a nemzeti gyorsétel: minden sarkon kapható a sörtésztában kisütött tengeri hal sült krumplival), fekete puding, kippers (füstölt hal), Cornis pasty (marhahússal, burgonyával és egyéb zöldségekkel töltött sült tészta), potted shrimps (vajjal elkevert vízben főtt és fűszerezett rákok), grouse (sült csirke), wellington bélszín (3. kép, tésztában sült egyben sült marhahús). Az írek leggyakoribb alapanyaga a burgonya és káposzta, legismertebb ételük az irish stew (birkaragu/ birkapörlölt). A skótok jellegzetes alapanyaga a gabonafélék, közülük is a zab (zabkásák, zabkekszek), valamint az egyszerűen elkészített hús- és halételek. Tipikus étel a haggis, ami leginkább a disznósajtra hasonlít, feldarabolt birka- vagy borjúbelsőségből (aprított szív, tüdő, máj) készül, amelyet faggyúval, hagymával, zabliszttel és fűszerekkel kevernek, majd juhbélbe vagy birkabendőbe töltenek és megfőznek. Tűzforrón, fehérrépapürével és tört burgonyával szervírozzák. Ne feledkezzünk meg a délutáni teáról (amit tejjel és nem citrommal ízesítenek), a cheddar és stilton sajtokról , az angol és ír sörökről (Guinness, Murphy’s, Beamish) , a skót whiskeyről, valamint a csokoládékról. Desszertek: treacle sponge pudding, parkin sütemény, piték sokasága.
Észtország
A füstölt hal, főként a pisztráng észt specialitás. A véres hurka (verivorst) és a véres palacsinta is nemzeti eledel. Kávéban, jégen tejjel vagy pezsgőben fogyasztják a népszerű Vana Tallinn (Öreg-Tallinn) likőrt, mely magában szirupszerű, édes és erős. Észtország legjobb sörei a Saremaa szigetről származó, könnyű Saku és az erősebb Saare. A tej és a burgonya nélkülözhetetlen alapanyaga az ételeknek, az észteknél előforduló élelmiszerek csaknem mindegyikével társítható, sőt, olyan ételekkel is együtt készítik, amelyek semmilyen más nép ételeiben nem fordulnak elő együtt. További gyakori alapanyagok még: tejföl, tejszín, sovány sertéshús, húsos angolszalonna, a belsőségek, káposzta, karórépa. Az észt konyhatechnológia középpontjában a főzés áll. Fűszereket csak keveset és ritkán használnak. Szívesen alkalmazzák az ún. “kasztmed”-et – azaz tejes, tejes-tejfölös öntetet, amelyek minden húsos, zöldséges és halas étel velejárói. Pépesített halat, ill. heringfilét is kevernek a kasztmedbe. Jellegzetes fűszerezés jellemzi a konyhát: a kaprot a szaláka heringhez, majoránnát a véres hurkába, köményt a túróba, petrezselymet és zellert a húslevesbe tesznek, de a legtöbb ételt mindennemű ízesítő és fűszer nélkül készítik. A halat rendkívül változatosan készítik. A sajátos halszag semlegesítésére a hagyma helyett füstölik, aszalják vagy szárítják a halat. A húsételek közül a sovány sertéshúst, a bárányt és a borjút főzik vagy sütik leginkább. Kedvelik a kásaszerű zöldséges-gabonás ételeket is. A legismertebb észt ételspecialitások: a szeppik (szürke kenyér), a marinírozott apró hering, a tejfölös-burgonyás hering, a füstölt szaláka hering, a szjult (kocsonya), a lejvavatszk (kenderolajjal készült, rozsos-burgonyás tekercs). A levesek változatosságával az észt konyha felülmúlja a többit: tejes-tésztás, tejes-darás, tejes-sörös és tejes-egyéb tejtermékből készült leveseik is vannak.
Finnország
A hagyományos finn konyha kevés fűszert használ. A tengerparton és a szigetvilágban sok halat fogyasztanak. Régen a kenyeret szinte kizárólag rozslisztből készítették. Az őszi vadászati szezon kezdetével az asztalon megjelennek a vadkacsából, lúdból, nyúlból, jávorszarvasból és gombából készült ételek. A vadhúsok mellé előszeretettel készítenek berkenyéből és tőzegáfonyából készült mártásokat. Téli csemegének számít a maréna, törpemaréna és a menyhal ikrája, amit besózva, apróra vágott hagymával és tejföllel ízesítenek és hajdinalisztből készült apró palacsintákkal (blini, 4. kép) fogyasztják. A lazac az egyik legkedveltebb halfajta, füstölve, sütve és nyersen pácolva is fogyasztják. A finn halleves (5. kép) is ebből készül, kerül még bele só, fehér bors, vöröshagyma és tej, néha kapor. Az aszalt rénszarvashús északi specialitás, vékony szeletekre vágva kenyérrel eszik vagy sörkorcsolyát készítenek belőle. A rénszarvaspörköltet burgonyapürével és tört vörös áfonyával körítik. Kedvelt utóétel a sült sajt és a mocsári hamvas szeder. Az erdei és kerti bogyókat, a vörös és fekete áfonyát gyakran használják konyhájukban lepényekhez, pirogokhoz és levesekhez is. Tipikus finn ételek: karjalai pörköltet (karjalanpaisti), a garvi lohi-t (sós lazac friss kaporral), a kala paperissat (újságpapírba göngyölt hal parázson sütve), a rénszarvas- (poro) és medve- (karhu) sültet, vagy legalább a szalámis változatát, a káposztát (kaalikääryleet) és a finn húsgombócot (lihapullat). Desszertnek pedig az  északi gyümölcsüket, az eper, szeder és áfonya változatait. Italaik: kotikalja elnevezésű gyenge sör, vodka is, de csak mértékkel.
Forrás: wikimedia.org, wikipedia.org, gasztroutazas.info.hu