Cikksorozatunk célja a 14 jelölésköteles allergén bemutatása, élelmiszereken feltüntetett jelölése, illetve a különböző élelmiszerekben való előfordulásának részletezése.
Allergénnek nevezünk minden olyan terméket és anyagot, amely szervezetünkben allergiás reakciót válthat ki. Az allergiás reakció, az immunrendszer nem megfelelő válasza, mely során szervezetünkre egyébként veszélyt nem jelentő anyag ellen védekezik. Az allergiás válasz kialakulásához, az adott allergénnel minimum kétszer kell találkoznia szervezetünknek.
Az eladásra kerülő előrecsomagolt élelmiszereken kötelező feltüntetni az élelmiszer nevét, összetevőit, az összetevők között kiemelten a benne található allergéneket, bizonyos esetekben az összetevők mennyiségét, a nettó mennyiségét, minőség megőrzési vagy fogyaszthatósági idejét, ha szükséges a tárolási és felhasználási feltételeit, a felelős élelmiszer-vállalkozás nevét és címét, bizonyos meghatározott esetekben a származási ország vagy eredet helyét és a felhasználási útmutatót, 2016. december 13-tól a tápértékjelölését, illetve italoknál az 1,2% feletti alkoholtartalmat.[/stextbox]
2014. december 13-ától az 1169/2011/EU rendelet előírja, hogy minden élelmiszer címkén szükséges az allergiát okozó anyag vagy alkotórész szövegkörnyezetből vizuálisan kitűnő módon való jelölése, továbbá a nem előre csomagolt élelmiszerek esetén is az allergénekre vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet írja elő hazánkban a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén az allergén információk közlésére vonatkozó szabályokat, amely szerint az allergén információ szóban és írásban is megadható.
Az érdeklődők ingyenes szakértő tanácsért fordulhatnak a Magyar Táplálékallergia és Intolerancia Adatbankhoz: http://www.taplalekallergia.hu/
Az allergiás tünetek észlelése esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és meg kell állapítani az allergia kiváltó okát. Amennyiben igazoltan élelmiszer-allergiáról van szó, a tünetek megelőzésének egyetlen kezelési módja az adott allergén anyag elkerülése.
Ezért az allergiás személyeknek és hozzátartozóiknak elengedhetetlen az élelmiszerek összetevőit gondosan áttanulmányozni, valamint tisztában lenni az esetlegesen veszélyt okozó élelmiszerek köréről.
A 40/2008 (IV.3.) FVM-SZMM együttes rendelet alapján a 14 allergiát kiváltó jelölésköteles élelmiszer összetevő a következő:
- Glutén tartalmú gabonák
- Rákfélék
- Tojás
- Halfélék
- Földimogyoró
- Szójabab
- Tej
- Diófélék
- Zeller
- Mustár
- Szezámmag
- Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben
- Csillagfürt
- Puhatestűek
Beszéljünk az olajos magvakról!
1. A diófélék
Dió és mogyoróallergia esetében kerülendő az összes dióféle (dió, paradió, pekándió, kesudió) valamint panaszt okozhat még a földimogyoró, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, mandula és a napraforgómag, mivel az olajosmagvak és a diófélék fehérjéit nézve nagymértékű hasonlóságot fedezhetünk fel. Néhány élelmiszer (pl: kókuszdió, mirtuszdió, szerecsendió) nem szerepel a jelölésköteles allergének között, annak ellenére, hogy nevükben megtaláljuk a „dió” szót. Elhagyható a jelölés azon diófélék esetében, amelyből készült párlatot vagy etil-alkoholt szeszes italok készítéséhez használnak fel.
Dióféléket tartalmazó ételek: az afrikai, ázsiai, indiai, mexikói ételek, a pékáruk, édes és sós kekszek, reggeli gabonapelyhek, müzlifélék, mogyoró por, mogyoróolaj, szószok, csokoládék, kenhető csokoládé, , fagylaltok, jégkrémek, fagyasztott desszertek, nugát, marcipán, pesztók, sütemények.
2. 
A szezámmag
Szezámmagot és szezámmag olajat a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar (főként sütőipar) egyaránt használja. A szezámmag érzékenység életre szóló problémát jelent, az allergén hatására bőrkiütések, illetve gyulladás is kialakulhat. Hazánkban a szezámallergia gyakorisága egyre nő, ezért a szezámmag és az abból készült termékek kötelezően jelölendőek. Abban az esetben sem elengedhetetlen az allergén jelölése, ha csak ízesítésként vagy dekoráció céljából képezi az élelmiszer részét, bármennyire is kismértékű annak jelenléte. A szezámmag, vagy szezámolaj megtalálható péksütemények tetejére szórtan, ázsiai ételekben, kekszekben, öntetekben, keleti édességekben (pl. halva, tahini), egyes esetekben szezámolajban forgatják át az aszalt gyümölcsöket.
3. A földimogyoró
A legerősebb és gyakran halálos kimenetelű reakciót, életre szóló érzékenységet a földimogyoró okozza. Rendkívül kis mennyiségben is súlyos tüneteket vált ki. Emiatt is kötelező feltüntetni a földimogyoró-tartalmat, valamint a földimogyoróval történő szennyeződést a csomagolásokon. Meglehetősen nehéz elkerülni, mivel jelentősen sok élelmiszer szennyeződhet az előállítása, vagy csomagolása során földimogyoróval. Egyszóval minden vásárlás során ajánlott az összetevőket alaposan átolvasnunk, valamint részesítsük előnyben a „Földimogyorótól mentes” jelzéssel ellátott élelmiszereket. Egyértelműen kerülni szükséges a földimogyoró minden formáját, a földimogyoró lisztet és olajat. Megtalálható továbbá chipsben, kekszekben, pék-és cukrászsüteményekben, édességekben, müzlifélékben, magkeverékekben és különféle szószokban is.
Kapcsolódó cikkek:
- Allergének 1 – tej
- Allergének 2 – tojás
- Allergének 3 – glutén
- Hogyan igazodjunk el az allergének világában?
- Allergének jelölése az élelmiszerek esetében: a szabályok
- Allergének jelölése az élelmiszereknél: a gyakorlat
Kép forrása: www.romerlabs.com, www.pixabay.com
Falhasznált források: www.elelmiszerallergia.hu, www.sotepedia.hu, www.egeszsegunkre.hu, www.etelallergiabolt.hu, www.foodstandards.gov.au, www.taplalekallergia.hu
