Cikksorozatunk célja a 14 jelölésköteles allergén bemutatása, élelmiszereken feltüntetett jelölése, illetve a különböző élelmiszerekben való előfordulásának részletezése.
Allergénnek nevezünk minden olyan terméket és anyagot, amely szervezetünkben allergiás reakciót válthat ki. Az allergiás reakció, az immunrendszer nem megfelelő válasza, mely során szervezetünkre egyébként veszélyt nem jelentő anyag ellen védekezik. Az allergiás válasz kialakulásához, az adott allergénnel minimum kétszer kell találkoznia szervezetünknek.
Az eladásra kerülő előrecsomagolt élelmiszereken kötelező feltüntetni az élelmiszer nevét, összetevőit, az összetevők között kiemelten a benne található allergéneket, bizonyos esetekben az összetevők mennyiségét, a nettó mennyiségét, minőség megőrzési vagy fogyaszthatósági idejét, ha szükséges a tárolási és felhasználási feltételeit, a felelős élelmiszer-vállalkozás nevét és címét, bizonyos meghatározott esetekben a származási ország vagy eredet helyét és a felhasználási útmutatót, 2016. december 13-tól a tápértékjelölését, illetve italoknál az 1,2% feletti alkoholtartalmat.[/stextbox]
2014. december 13-ától az 1169/2011/EU rendelet előírja, hogy minden élelmiszer címkén szükséges az allergiát okozó anyag vagy alkotórész szövegkörnyezetből vizuálisan kitűnő módon való jelölése, továbbá a nem előre csomagolt élelmiszerek esetén is az allergénekre vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet írja elő hazánkban a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén az allergén információk közlésére vonatkozó szabályokat, amely szerint az allergén információ szóban és írásban is megadható.
A tejfehérjeallergia nem egyenlő a laktózérzékenységgel!
A tejfehérje allergia a tehéntej fehérje összetevőire kialakuló túlérzékenységi reakció, mely során a szervezet immunrendszere a tejfehérjét allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. Gyermekeknél az allergia előfordulási aránya 2-3%. Az allergia következtében hasmenés, hasfájás, bélgáz-képződés, bőrön kialakuló kiütések, pörsenések, ekcéma, illetve viszketés, esetenként légzési nehézségek léphetnek fel. Ezzel szemben a tejcukor-érzékenység vagy más néven laktóz intolerancia nem allergia, hanem a tejcukor emésztési zavara. Oka, hogy a bélnyálkahártya emésztő enzimei között nem termelődik tejcukorbontó (laktáz) enzim vagy csökkent a működése, így a tejcukrot nem tudja lebontani a szervezet. Ezáltal a tejcukor (laktóz) lebontása és felszívódása csak részlegesen megy végbe vagy elmarad. A laktózt végül a vastagbél baktériumai bontják el, ahol a vízfelszívódás egyensúlyzavarának és a baktériumos erjedésének következtében bélmozgás és hasmenés alakulhat ki, a keletkezett gázok pedig puffadást, görcsöket okozhatnak. Általában nem nőhető ki a laktózérzékenység, mivel döntően örökletes, genetikai tényezők okozzák. A tehéntejfehérje allergia általában egyéves korban kinőhető, viszont manapság az allergiások akár 90 százalékánál fennmaradhat a probléma.
Milyen élelmiszereket mellőzzön aki allergiás?
A tejfehérje-allergia esetén kerülni kell a tej és tejtermékeket, illetve minden olyan terméket, amelyhez szokás szerint tejet vagy tejterméket adnak pl. a sütő és édesipari termékek, a hús és húskészítmények, illetve egyéb termékek (pl: szója) fogyasztása sem ajánlott. A tej és tejtermékek közül mellőzendő a tej, tejdesszertek, tejes italok, joghurt, kefir, puding, sajt, tejföl, tejpor, tejszín, túró, vaj, tejes margarin és más állat tejének és abból készült sajtjának fogyasztása. Sütő és édesipari termékek csoportjából a tejes sütemények, tejes fagylalt, parfé, puding, tejcsokoládé, nápolyi, chips, egyes kenyerek, bagett, briós, tejes kifli, vajas kifli, kalácsfélék és császárzsemle válthat ki allergiás reakciót. Mindemellett érdemes kerülni a felvágottakat, szalámikat, marhahúst, párizsit, szafaládét, krinolint, virslit, húskonzerveket, májkrémet, kenőmájast, kész zsírt, majonézt, kész üveges mártásokat, töpörtyűt, szóját, szójatartalmú készítményeket, valamint a savót, savóport, kazeint, tartalmazó késztermékeket. Kész üveges mártások, levesek, valamint gyógyszerek és étrend-kiegészítők (pl. vitaminok) gyártásakor is felhasználhatnak tejszármazékot.
Milyen a tejcukor-érzékenyek diétája?
A tejcukor-érzékenyek diétája sokban hasonlít a tejallergiások diétájára, viszont jóval megengedőbb, mint a tejfehérje allergiásoké. Kezelésére minden tej vagy laktóz tartalmú étkezéshez laktáz enzim adagolást alkalmazhatnak, vagy kihagyhatják étrendjükből a laktóz tartalmú élelmiszereket és italokat. Az intoleráns betegeknél nem minden tejtermék okoz panaszokat, a savanyú tejtermékek, a hosszú ideig érlelt kemény sajtok, a joghurtfélék, kiváltképp az élőflórás tejtermékekben a tejsavbaktériumok a tejcukrot kellő hatékonysággal fermentálják, így nem okoznak problémát. Vásárlás során elengedhetetlen mindig áttanulmányozni az összetevők listáját, mivel számos olyan élelmiszeripai termék, étrend-kiegészítő, illetve gyógyszer van forgalomban, melyek kisebb-nagyobb mértékben tartalmaznak laktózt. Súlyosabb tejcukor-érzékenység esetén a felvágottak, májkrémek, margarinok, szeletelt toast-kenyerek fogyasztását érdemes mindemellett kerülni, mivel magas laktóztartalommal rendelkeznek. Napjainkban a laktózérzékenyeket szintén széles kínálat várja, vásárolhatnak például laktózmentes tejet, tejfölt, túródesszertet, amiket speciális eljárással – laktáz enzim hozzáadásával – készítenek. Ha egy tejet tartalmazó termék tejcukortartalma kevesebb, mint 0,1 g/100 g, akkor az a termék laktózmentesnek tekinthető.
Mire fontos figyelni vásárláskor?
A gyártóknak vagy forgalmazóknak világosan utalniuk kell a tej és tejtermék jelenlétére. A laktóz jelenlétét szintén kötelező feltüntetni az élelmiszerek jelölésén. Viszont nem kell jelölni a laktitot és az olyan tejsavót, amelyből készült párlatot vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt szeszes italok készítéséhez használják, mivel nem tekinthetőek allergén anyagoknak. A tej és tejtermékek esetében (kivéve a hozzáadott cukrot tartalmazó készítményeket) a cukor minden esetben tejcukrot jelent. A laktóz-bontott készítményeket általában „laktózmentes” jelzővel látják el.
A tej pótlásra is gondolnunk kell!
A tej és tejtermékek kerülése esetén különböző tej-helyettesítő készítményekkel pótolható a tejben jelenlévő kalcium, a D-vitamin és az egyéb zsírban oldódó vitaminok. Ilyen készítmények a speciális tápszerek és a növényi italok (pl. rizs, zab, mandula italok, kókusztej), amelyek csak egyéves kor fölött fogyaszthatóak. Tejfehérje allergiás és laktózérzékeny személynél egyaránt ideális kalcium pótlásra a dió, mogyoró, mandula, mák, tofu, szezámmag, spenót, brokkoli, sóska, karfiol, borsó kelkáposzta és a halfélék. Viszont azt se felejtsük el, hogy a kalcium D-vitamin jelenlétében szívódik fel a leghatékonyabban, ezért érdemes odafigyelni, hogy a kettőt egyszerre fogyasszuk.
Sok információ található a laktozerzekeny.hu oldalon.
Kapcsolódó cikkek:
- Allergének jelölése az élelmiszerek esetében: a szabályok
- Allergének jelölése az élelmiszereknél: a gyakorlat
Javasolt olvasmány:
http://www.mdosz.hu/pdf/taplalkozasi_akademia_2016_02_tojas-_szojaallergia_160225.pdf
Kép forrása:
www.ajslabels.com, pixabay.com
Falhasznált források:
www.laktozerzekeny.hu, www.elelmiszerallergia.hu, www.hazipatika.com, www.kicsivagyok.hu, www.mindmegette.hu
