Meglepő, hogy már a középkor gazdálkodói felfedezték, hogy ha évekig ugyanazon a területen termelnek egy növényt, egyre kevesebb termésre számíthatnak, a növények leromlanak.
Ezt kezdetben a földek ugaroltatásával (pihentetésével) oldották meg, amely biztosította a termőföld regenerálódását. Az ugaroltatást időközben a vetésforgó váltotta fel, amikor egy-egy kultúra csak több év után tért vissza az eredeti termőhelyére.
Napjainkban a vetésforgó a korszerű mezőgazdasági és kertészeti gazdálkodás természetes része, azonban a házi kertek művelőinek is tudatosítaniuk érdemes, hogy azonos növényfajokat egymás után ugyanarra a helyre ültetni, vetni nem célszerű. Erre már a következő évi vetemények megtervezésénél oda kell figyelnünk.
Néhány növény jól tűri a monokultúrát. Ilyen például a csemegekukorica, amely önmaga után vetve is jó termést ad. A vetésváltás legfőbb oka, hogy a területen felszaporodhatnak a faj specifikus kártevők és kórokozók, amelyek áttelelve a következő év kultúráját is megbetegíthetik.
Ha felszedéskor a sárgarépa, illetve a petrezselyem gyökerei torzak, színtelenek, és a hajszálgyökereken kis göbök láthatók, az szárfonálféreg jelenlétére utal. Ezeknek az apró fonalférgeknek kedvelt tápnövénye még a paradicsom, a paprika, a lucerna, a borsó és a hagyma, amelyeket legalább négy évig nem tanácsos egymás után ültetni. Burgonya után se ültessünk paradicsomot vagy paprikát, mivel ezek rokon fajok, károsító szervezeteik is közösek. Ha a paradicsomunkon előző évben rothadó foltok jelentek meg, és ezeket a bogyókat nem szedtük le, hanem a talajba kerültek, számíthatunk arra, hogy az ugyanarra a helyre ültetett paradicsomunk is beteg lesz. A kabakosok (uborka, tökfélék) szintén igénylik a vetésváltást. Az uborka, sárgadinnye esetén a rögzített támrendszer kedvéért azonban tehetünk némi kivételt. A káposztafélék is meghálálják a vetésváltást. A bab és a borsó – mivel nitrogén megkötő növények – jó előveteményei más növényeknek, de önmaguk után ne vessük őket.
A szemmel láthatóan beteg kardvirág hagymagumókat semmisítsük meg, és ne ültessük a hagymagumókat minden évben azonos helyre. Az őszirózsa vetőmagvakkal a fuzáriumos hervadás kórokozóit hurcolhatjuk be, amelyek a talajban áttelelve a következő évben nem csak az őszirózsa, hanem a büdöske és a rézvirág pusztulását is okozhatják.
Megfelelő vetési sorrend beiktatásával kertünkben minimalizálhatjuk a növényvédőszer-felhasználást és biztosíthatjuk a megfelelő termésmennyiséget.
Tudták, hogy 2015 a Talajok Nemzetközi Éve? Érdekességeket a NÉBIH honlapján olvashat.
