Kétféle új jelöléssel találkozhatnak az élelmiszereken a vásárlók még idén. Szeptembertől a GMO-mentességet lehet feltüntetni a terméken, míg decembertől kötelező jelölni az élelmiszer tápértékét a csomagoláson.
Magyarország Alaptörvénye tiltja a génmódosított növények termesztését, de ha uniós szinten engedélyezték a génmódosított szervezetet – azaz GMO-t – tartalmazó élelmiszer forgalmazását, akkor azt nálunk is lehet árulni. Ezt viszont fel kell tüntetni a csomagoláson.
Az Európai Unióban nincs egységes szabály a GMO-mentes jelölésre, ezért Magyarország saját rendszert dolgozott ki, amit 2016. szeptember 20-ától lehet használni. Eszerint külön jelölést kaphat a GMO-mentes élelmiszer, takarmány és a belőlük készített termékek, valamint az ilyen takarmánnyal etetett állatokból származó hús, hal, tojás és tej, valamint a méz.
Hiába GMO-mentes, nem lehet így jelölni azt az élelmiszert, amelynek nincs forgalomban GMO engedélyes változata. Tehát, mivel minden alma GMO-mentes, ezért hiába is keresnénk az így jelölt almát a piacon. Például a szarvasmarhahús esetében akkor lehet GMO-mentes termelésből származónak jelölni a terméket, ha a hús olyan állatból származik, amelyet a levágása előtt legalább egy évig GMO-mentes takarmánnyal etettek és ez nyomon követhető az élelmiszerlánc egészén.
A jelölés önkéntes, de a használatának feltételeit igazolnia kell a termék előállítójának. A jelölés nem sugallhatja azt, hogy a termék különleges, vagy egészségesebb, mint a nem jelölt élelmiszerek.
A tápérték feltüntetése viszont kötelező lesz decembertől az élelmiszereken. Az élelmiszer energia-, zsír-, szénhidrát-, fehérje- és sótartalmát mindenképpen jelölni kell a csomagoláson. A telített zsírsavtartalmat és a cukortartalmat külön is fel kell tüntetni. Ezeken kívül javasolt még feltüntetni a rosttartalmat is. Ha van elegendő hely a csomagoláson, akkor táblázatban, de mindenképp úgy, hogy minden adat egyszerre legyen látható.
Vannak olyan élelmiszerek is, amelyeknél nem lesz kötelező a tápérték feltüntetése. Ezek például azok a feldolgozatlan termékek, amik csak egyetlen összetevőből állnak, vagy amelyeket kizárólag érleléssel dolgoztak fel. Valamint az ásványvizek, a fűszer, a fűszer- és gyógynövény, a só és helyettesítői, az asztali édesítőszerek. De ilyen a kávé, a hozzáadott összetevőt nem tartalmazó tea és teakivonatok, az ecetek, az aromák, az élesztő és a rágógumi is.
