Ételtcsakokosan

Természetes édes anyag: a méz

2013. december 10.

A legismertebb és legkeresettebb méz hazánkban az akácméz, amely általában világos, sárgás színű, kissé hígabban folyós, kristályosodásra kevésbé hajlamos. 

A MÉZEKTŐL ÁLTALÁBAN ELVÁRJUK, hogy sűrűn folyós legyen. A mézek kristályosodása természetes folyamat, mértéke a nektárt adó növény típusától függ, ahogy a színárnyalata, az íze és illata is. A lezárt üvegben lévő termék ízét, illatát nem tudjuk megállapítani, de a színe és az állaga árulkodó lehet. A kristályosodási hajlam a méztípus cukorösszetételétől függ, minél több a fruktóz : glükóz aránya, annál kevésbé kristályosodik a méz.Ha erősen kikristályosodott „Akácméz” feliratú termékkel találkozunk, valószínűleg repcemézzel kevert vagy keveredett akácméz lehet. A két növény virágzási ideje közel egybeesik, a méhek ráhordhatják az egyik növényről gyűjtött nektárt a másik növényről származóra. A hársméz kissé sötétebb sárga színű, hajlamos a kristályosodásra. A napraforgóméz sötétsárga, akár 100%-ban kikristályosodik, télire akár egy tömbben összeáll.

A kikristályosodott mézet lassan, kíméletesen (kb. 40 ºC-on) felmelegítve ismét folyóssá tudjuk tenni. Legyünk óvatosak, mert a gyors, magas hőfokú melegítés hatására a méz érzékszervi- és beltartalmi tulajdonságai egyaránt kedvezőtlen irányban változnak. Magyarországon forgalomba hozott mézeknek meg kell felelniük a Magyar Élelmiszerkönyv mézről szóló általános előírásának, az Európai Unió területén forgalmazott mézeknek pedig a Tanács és a Parlament méz-irányelvének.

A MÉZEK FŐBB TÍPUSAI

Biológiai eredetük szerint két fő típusuk van, az egyik a virágméz (nektárméz), amely a növények nektárjából származik; a másik pedig az édesharmatméz (mézharmatméz), amely főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz. Csoportosíthatjuk a mézeket aszerint is, hogy milyen módon állítják őket elő (például lépes méz, csorgatott méz, pergetett méz, sajtolt méz és a többi). Létezik egy külön kategória is, az úgynevezett sütő-főző méz, amelyet az iparban használnak fel, vagy élelmiszerek összetevőjeként további feldolgozásra kerül. Jellemzője, hogy lehet idegen ízű és szagú, erjedésnek indult vagy már megerjedt, és túlmelegített is. Fontos, hogy ez a termék még összetevőként sem nevezhető méznek, és a címkén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni, hogy „kizárólag főzés, illetve sütés céljára”.

Tanácsos a méz csomagolásán található címkét vásárlás előtt áttanulmányozni, és ennek ismeretében eldönteni, hogy megvesszük-e. A címkén minden esetben fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető: EU-or szágok mézkeveréke, nem EU-országok mézkeveréke, EU- és nem EU-országok mézkeveréke.

Forrás: NÉBIH

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Konkrét – Milyen tej van a dobozban?

eteltcsakokosan

Milyen feltételek kellenek a kimérős áruhoz?…

eteltcsakokosan

Zöldbab mindenkor

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató