Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös céljuk eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.
Január 1-je i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, Julius Caesar naptár-reformja óta, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg.
Élelmiszerekkel kapcsolatos hagyományok és hiedelmek
Fokhagyma kalendárium
Újévkor kell készíteni, melyből az év tizenkét hónapjának időjárásának megjósolására szolgál. Például tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.
Szerelemjóslás
Minden alkalmat megragadtak a hajadonok, hogy szerelemről, házasságról tudjanak meg többet. Így új évkor is szokás volt a gombócfőzés, a leányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.
Férjhezmenetelről árulkodtak a disznók: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
Szerencsehozó étkek
Disznóhús, malachús
Disznóhúst azért érdemes ennünk az év első napján, mert a disznó előtúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek.
A lencse
A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. Ehhez társult még az is, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre.
A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel “nyújtani” a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, Szilveszterre készített ételt.
Fontos, hogy ezeket az ételeket december 31-én nem ehetjük, csak éjfél után, január 1-jén!
Kerülendő ételek
A szerencsét elvisiz a baromfi és a hal fogyasztása a hiedelmek szerint. Aki ezen a napon baromfit evett, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis az elkaparni volt hivatott a szerencsét, míg a hal elúszik szerencsénkkel. Aki mégis halra áhítozott, annak a farkánál kellett elkezdenie a fogyasztást, hogy nehogy elússzon a szerencséje, ugyanakkor egyes vidékeken nagyon szívesen látták ilyenkor a kopoltyúst az asztalon, mert pikkelye sok pénzt jelentett.
További érdekes hiedelmek:
- Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is.
- Tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal).
- Nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
- Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg.
- Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
- Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben.
