Nagy családunk lévén, többen külföldön élnek, főleg az idősebb rokonok közül. Ahány ország, annyi szokás: a reggeli étkezésben is sokfélék a szokások.
Abban megegyezhetünk, hogy a reggeli nagyon fontos – mint motornak a benzin. Persze a szervezetünket hajthatjuk üzemanyag nélkül is, csakhogy nélküle nem úgy működik, mint vele, illetve hosszú távon bosszulja majd meg magát.
Én gyermekkoromban nem reggeliztem, ez a rossz szokás megmaradt felnőtt koromra is. Vagyis először dél körül láttam ételt, de akkor már kopogó szemmel vágytam rá! És sajnos akkor hatalmas adag ételt fogyasztottam el, sokkal többet, mint amennyire a szervezetemnek szüksége volt.
Pár éve már azonban tudatosan figyelek a reggelire. Legyen az egy szelet vajas kenyér vagy egy müzli szelet, valamit enni kell. Sőt: egy pohár tea is jól jön a reggelihez, így azt is elkészítem magamnak. Ami miatt viszont nem kerek ez a történet, az az idő szűkössége! Sajnos mindig rohanok! Mire összekészülünk – gyerekestől, férjestől, munkahelyek, uzsonnák, ebédek –, szóval gyorsan és állva kapom be a reggeli falatokat. Ez itt tehát nem a „követendő példák” leírása volt!
A világon mindenhol máshogyan működik. Idősebb rokonaink, ha dolgoznak is, megadják a módját a reggelinek. Beszámolóik alapján, nyugodtabb ritmusban élnek és dolgoznak, később kezdődik a munkaidő is. Én a nagy reggeliket csak wellness nyaralásaink alkalmával tapasztalom (2-3 kg felszaladásával), és ez valami észbontó öröm számomra.
Nézzük akkor, hogy mit reggelizik az angol nagybácsiJ Az „English breakfast” három szelet sült baconből áll, 2 sült kolbász, két szelet véres hurka, főtt bab, fél sült paradicsom, két sült gomba, két főtt tojás, két vajon sült kenyér. Ezt leöblítik egy pohár narancslével, és egy gyengébb kávéval.
Az ausztrál barátok valami fura lekvárfélét reggeliznek, ami a vegemite névre hallgat. Ezt egy szelet pirítósra kenik, néha még egy szelet sajtot is olvasztanak rá. Hát fura dolog ez nekem, de biztosan megkóstolnám, ki nem hagyok semmi lehetőséget, ha kóstolásról van szó!
Hollandiában élő rokonaink keverik a franciás és az angolos reggelit. Hol végigeszik az angolok mennyiségét, hol pástétomot reggeliznek sajtokkal, joghurtos salátákkal.
Nem is tudom, hozzám bármi közel áll, amelyet meg lehet enni, de főleg az, hogy nyugodtan, megadva a módját! Azt hiszem, ez legalább annyira fontos, mint a minőségi ételek fogyasztása.
