A paradicsom valószínűleg az Andokból származik, ahonnan a 16. században került Európába. A népi nyelv a „szerelem almájának’’ is nevezi. A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozik, így termesztés-technológiailag zöldség, azonban táplálkozás-biológiailag mégis gyümölcsnek tekintendő, mivel magas a savtartalma, míg a zöldségek pH-értéke alapvetően lúgos.
KEDVEZŐ ÉLETTANI HATÁSAI
Jelentős mennyiségben található benne kálium, magnézium, foszfor, vas és cink, kiemelkedő karotin- és C-vitamin-tartalma is. Fehérjéje tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. A szénhidrátok közül legmagasabb a fruktóztartalma. Almasav, citromsav, borostyánkősav is található benne. Különösen ajánlott vese és ízületi gyulladás, köszvény, gyulladásos betegségek, kövek oldására és vékonybélhurut esetén. Méregtelenítésre vértisztító hatása, továbbá húgykősav-kristályokat feloldó képessége révén kiváló. Az egyik legfontosabb likopinforrás, és leghatékonyabb antioxidáns, azaz erősíti az immunrendszert, véd a daganatos megbetegedések ellen, hatásosan tisztítja a májat, javítja a vérkeringést és a szív működést. Mivel nem károsodik hőhatására, ezért a feldolgozott paradicsomban is megtalálható. A főzött paradicsomlé savanyítja a vért és ásványi anyagokat von ki a szövetekből, a fogakból és a csontokból. A nyers, érett paradicsom vagy a belőle facsart lé enyhén lúgosító hatású, így a szervezet ásványianyag-tartalékait növeli, főképp kalciumot juttat a szervezetbe. Ne felejtsük el azonban, hogy mindezen jótékony hatások akkor érvényesülnek leginkább, ha nyersen, magában fogyasztjuk a paradicsomot!
JELENTŐSÉGE
Fogyasztás szempontjából a paradicsom az egyik legfontosabb növényünk, a KSH fogyasztási adatai szerint dobogós helyen áll a zöldségfogyasztást illetően. Fontos növényünk a főzésben, a tartósításban, de a friss fogyasztásban is. A gasztronómiát illetően hagyományos alapanyagunk, illetve az egyik legkedveltebb zöldségféle, ha szendvicsről vagy salátáról van szó.
TERMESZTÉSE
A hajtatott paradicsom fő termőtája pedig Csongrád és Bács-Kiskun megye, ahol 410 hektár hajtatott paradicsom termőfelületen több mint 90 ezer tonna terem Magyarországon. Az étkezési paradicsom fogyasztása viszonylag tág határok között mozog, április közepétől novemberig mindig találunk magyar termőföldben termesztett és magyar napsütés érlelte paradicsomot. Ezt a kínálatot egészíti ki a házi kerti termesztés. Egyre jelentősebb a fürtös paradicsom, amelyből 2 éves termesztésbeli aránya csak 10–15% volt, tavaly azonban már meghaladta az 50%-ot és a következő években is további növekedés várható. Emellett egyre több termelő foglalkozik cherry paradicsom/koktélparadicsom-termeléssel, amelyből nyári időszakban már 50% körüli a magyar termék részesedése a kereskedelemben. A termálvíz-hasznosítás miatt a hajtatott paradicsom termőterülete várhatóan bővülni fog és hosszú távon reményeink szerint az év még hosszabb idő szakában rendelkezésre fog állni az étkezési magyar paradicsom. Az étkezési paradicsom mellett fontos megemlíteni az ipari paradicsomot is, amelynek fő termesztési területe Békés megye. A meghatározó, hazai termesztésű paradicsom fogyasztási szezonja április közepétől november végéig tart.
