Ételtcsakokosan

Nem engedélyezett hatóanyag étkezési paprikában

2015. április 14.

Megvannak az első eredményei a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában vizsgált, a Greenpeace vizsgálatában kifogásolt paprika tétel termelőjénél vett hatósági mintáknak. A növényvédő szer maradék tartalomra vonatkozó vizsgálatok a klórfenapír jelenlétét kimutatták, a diklórfosz használatát azonban ennyi idő elteltével már sem kizárni, sem megerősíteni nem tudták. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, elrendelte az érintett paprika tételek forgalomból történő kivonását és megindította a hatósági eljárást.

A Greenpeace Magyarország Egyesület a múlt héten kereste meg a NÉBIH-et egy olyan étkezési paprika tétel kapcsán, melyből az Egyesület által megbízott laboratórium 0,214 mg/kg mennyiségben diklórfosz, 0,3 mg/kg mennyiségben klórfenapír hatóanyag jelenlétét mutatta ki. A két hatóanyag nem szerepel az Európai Unió pozitív listáján, ezért az ezeket tartalmazó készítmények növényvédelmi felhasználása Magyarországon nem engedélyezett.

A Greenpeace részére kiadott eredményközlés és a hatóságnak tett bejelentés között jelentős idő, 18 nap telt el. Az ezt követő, szakmailag és jogilag is megalapozott hatósági vizsgálat és mintavétel ennek ellenére az egyik hatóanyag esetében eredményes volt. A klórfenapír jelenlétét az egyes mintákban 0,03, 0,047 és 0,062 mg/kg mennyiségben mutatta ki a laboratórium akkreditált vizsgálata. A diklórfoszt azonban már nem lehetett kimutatni, ami az anyag viszonylag gyors bomlásdinamikájával is magyarázható, így a hatóanyag esetleges alkalmazását utólag már sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet.

Az érintett paprika tételből kimutatott klórfenapír hatóanyag mezőgazdasági felhasználása valamennyi EU tagállamban illegális. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a felhasznált szer toxikológiai tulajdonságai alapján a vásárlókhoz került és esetleg már elfogyasztott paprika nem tartalmazott annyi hatóanyagot, ami miatt az egészségkárosodás veszélye fennállna.

A vizsgálati eredmények alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, intézkedett az érintett paprika tételek forgalomba hozatalának megtiltásáról és megindította a hatósági eljárást. A termékvisszahívások folyamatban vannak. Azt, hogy pontosan mekkora mennyiségről van szó, a hatóság jelenleg is vizsgálja. Az érintett, nem engedélyezett növényvédő szert használó termelő akár több tízmillió forintos bírságra számíthat.

A termék, illetve a termelő azonosító adatai elérhetők a NÉBIH honlapján található jogsértések listán.

Az eset jól tükrözi, hogy a civil szervezetek és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság együttműködése eredményes lehet, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakmailag és jogilag nem kellően megalapozott egyéni „próbálkozások” az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő esetek felderítését nem mindig segítik, sőt, akár meg is akadályozhatják azt.

 A klórfenapírról

A klórfenapir az EU-ban növényvédő szerként nem engedélyezett hatóanyag. Paprikára a határérték 0,01 mg/kg, ami a vonatkozó rendeletben az analitikai módszer kimutatási határaként jelzett.

A klórfenapir a szervezetben nem halmozódik fel. A hosszútávú vizsgálatok alapján a hatóanyag nem karcinogén, nem genotoxikus és nem toxikus a reprodukcióra vagy az utódok fejlődésére.

A különböző növényvédő szer hatóanyag maradékokra az élelmiszerekkel biztonságosan elfogyaszthatónak tartott mennyiséget állapítanak meg nemzetközi értékelő testületek. Ezt a mennyiséget az állatkísérletekben még semmilyen megfigyelhető elváltozást nem okozó dózisból számítják.

Az egyszeri/egy nap alatti bevitel egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásának megítélésére az ún. akut referencia dózis (ARfD) szolgál alapul, amely mennyiség elfogyasztása még nem jelent akut kockázatot. A hosszú távú bevitelből eredő kockázat megítélésére az elfogadható/ megengedhető napi beviteli érték (az ún. ADI) az irányadó, amely megmutatja, hogy ilyen mennyiségben, naponta, egy életen át történő bevitel esetén még nem kell egészségi kockázattal számolnunk.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Kávé- és teakészítés professzionálisan, az alapoktól – ahogy egy barista ajánlja

eteltcsakokosan

Szottyosan jó!

eteltcsakokosan

Elfeledett hús

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató