Megvannak az első eredményei a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriumában vizsgált, a Greenpeace vizsgálatában kifogásolt paprika tétel termelőjénél vett hatósági mintáknak. A növényvédő szer maradék tartalomra vonatkozó vizsgálatok a klórfenapír jelenlétét kimutatták, a diklórfosz használatát azonban ennyi idő elteltével már sem kizárni, sem megerősíteni nem tudták. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, elrendelte az érintett paprika tételek forgalomból történő kivonását és megindította a hatósági eljárást.
A Greenpeace Magyarország Egyesület a múlt héten kereste meg a NÉBIH-et egy olyan étkezési paprika tétel kapcsán, melyből az Egyesület által megbízott laboratórium 0,214 mg/kg mennyiségben diklórfosz, 0,3 mg/kg mennyiségben klórfenapír hatóanyag jelenlétét mutatta ki. A két hatóanyag nem szerepel az Európai Unió pozitív listáján, ezért az ezeket tartalmazó készítmények növényvédelmi felhasználása Magyarországon nem engedélyezett.
A Greenpeace részére kiadott eredményközlés és a hatóságnak tett bejelentés között jelentős idő, 18 nap telt el. Az ezt követő, szakmailag és jogilag is megalapozott hatósági vizsgálat és mintavétel ennek ellenére az egyik hatóanyag esetében eredményes volt. A klórfenapír jelenlétét az egyes mintákban 0,03, 0,047 és 0,062 mg/kg mennyiségben mutatta ki a laboratórium akkreditált vizsgálata. A diklórfoszt azonban már nem lehetett kimutatni, ami az anyag viszonylag gyors bomlásdinamikájával is magyarázható, így a hatóanyag esetleges alkalmazását utólag már sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet.
Az érintett paprika tételből kimutatott klórfenapír hatóanyag mezőgazdasági felhasználása valamennyi EU tagállamban illegális. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a felhasznált szer toxikológiai tulajdonságai alapján a vásárlókhoz került és esetleg már elfogyasztott paprika nem tartalmazott annyi hatóanyagot, ami miatt az egészségkárosodás veszélye fennállna.
A vizsgálati eredmények alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, intézkedett az érintett paprika tételek forgalomba hozatalának megtiltásáról és megindította a hatósági eljárást. A termékvisszahívások folyamatban vannak. Azt, hogy pontosan mekkora mennyiségről van szó, a hatóság jelenleg is vizsgálja. Az érintett, nem engedélyezett növényvédő szert használó termelő akár több tízmillió forintos bírságra számíthat.
A termék, illetve a termelő azonosító adatai elérhetők a NÉBIH honlapján található jogsértések listán.
Az eset jól tükrözi, hogy a civil szervezetek és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság együttműködése eredményes lehet, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakmailag és jogilag nem kellően megalapozott egyéni „próbálkozások” az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő esetek felderítését nem mindig segítik, sőt, akár meg is akadályozhatják azt.
A klórfenapírról
A klórfenapir az EU-ban növényvédő szerként nem engedélyezett hatóanyag. Paprikára a határérték 0,01 mg/kg, ami a vonatkozó rendeletben az analitikai módszer kimutatási határaként jelzett.
A klórfenapir a szervezetben nem halmozódik fel. A hosszútávú vizsgálatok alapján a hatóanyag nem karcinogén, nem genotoxikus és nem toxikus a reprodukcióra vagy az utódok fejlődésére.
A különböző növényvédő szer hatóanyag maradékokra az élelmiszerekkel biztonságosan elfogyaszthatónak tartott mennyiséget állapítanak meg nemzetközi értékelő testületek. Ezt a mennyiséget az állatkísérletekben még semmilyen megfigyelhető elváltozást nem okozó dózisból számítják.
Az egyszeri/egy nap alatti bevitel egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásának megítélésére az ún. akut referencia dózis (ARfD) szolgál alapul, amely mennyiség elfogyasztása még nem jelent akut kockázatot. A hosszú távú bevitelből eredő kockázat megítélésére az elfogadható/ megengedhető napi beviteli érték (az ún. ADI) az irányadó, amely megmutatja, hogy ilyen mennyiségben, naponta, egy életen át történő bevitel esetén még nem kell egészségi kockázattal számolnunk.
