Ismeri a mikrozöldeket? Használhatjuk őket a tálalás díszítőelemeként, vagy fogyaszthatjuk egészségmegőrzés céljából a magas vitamin-, aminosav-, enzim-, antioxidáns- és ásványianyag-tartalmuk miatt, persze csak akkor, ha megfelelően vannak termesztve, tárolva, szállítva. Az alábbiakban nagyító alá vettük a mikrozöldségek erényeit és veszélyeit egyaránt.
Kezdjük azzal, hogy mi is pontosan a mikrozöldség? A mikrozöldség pont az, aminek a neve alapján gondoljuk… apró növényke, ami a kicsírázott magból éppen csak levelet hajt. Fontos tehát, hogy ne keverjük össze a csírával. A mikrozöldség már nem csíra, hanem olyan, rendszerint 14 napnál fiatalabb (7–14 napos) növény, melyen már megjelentek a felnőtt növényre jellemző, de még apró hajtások, levelek; méretük, fajtól függően maximum 3–10 cm.
A mikrozöldségek abban is különböznek a csíráktól, hogy termesztőközegben (ez lehet talaj vagy egyéb mesterséges közeg pl. kókuszrost) fejlődnek, szükségük van napfényre, vagy azt pótló mesterséges megvilágításra, és gyökérzetük, levélzetük egyaránt megjelent.
Erényei
Miért érdemes mikrozöldségeket fogyasztani? A szépségükön túl, elsősorban rendkívül magas tápanyagtartalmukért. Nagy mennyiségben tartalmaznak C-, és E-vitamint, béta-karotint, aminosavakat, enzimeket, antioxidánsokat és ásványi anyagokat: például a mikrozöldség-vöröskáposztában a kifejlett káposztához képest 40-szer több E-vitamin, 6-szor több C-vitamin, és 69-szer több K-vitamin van.
A legnépszerűbb mikrozöldségek, a rukkola, koriander, bazsalikom, fodros kel, retek, vízitorma, káposzta, zöldborsó, spenót, cékla, saláta.
Veszélyei
Akár vásároljuk a mikrozöldséget, akár magunk termesztjük, fontos hogy csak olyan mikrozöldséget fogyasszunk, mely csiráztatásra szánt magból kelt ki, ugyanis ezek a célnak megfelelően készülnek (pl. nem csávázzák).
A mikrozöldségek, előállítási technológiájuk miatt (kedvező hőmérséklet, páratartalom, öntözés) különösen kitettek a kórokozó baktériumok megtelepedésének. A mikrozöldségek a nem megfelelő termesztés, tárolás, szállítás során E. coli vagy Salmonella baktériumokkal szennyeződhetnek, melyek a nyersen való fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak.
Néhány tanács a mikrozöldség fogyasztásához
- Gyerekek, várandós nők, idősek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak mikrozöldséget
- Vásárláskor mindig friss terméket válasszunk
- Ne fogyasszunk kellemetlen szagú terméket
- Soha ne puszta kézzel, hanem csipesszel vagy tiszta gumikesztyűben kezeljük a mikrozöldséget, tisztítás előtt és alatt
Termesztés
A mikrozöldségek termesztése nem túl bonyolult, akár virágládában, akár cserépben, vagy tejfölös dobozban is nekiláthatunk. Kizárólag csíráztatásra szánt vetőmagot használjunk. Fontos, hogy a fölösleges öntözővíznek biztosítsuk az elfolyást, vagyis a tejfölös doboz alját szurkáljuk ki. Tegyünk a tejfölös dobozba 3–5 cm termőföldet, ne nyomkodjuk le, maradjon a föld laza szerkezetű, szórjunk rá egy kb. kávéskanálnyi magot, öntözzük meg, majd 0,5 cm földréteggel takarjuk be. A növényeknek fényre van szükségük, úgyhogy tegyük őket világos helyre, de ne tűző napsütésre, majd kerülve a túlöntözést rendszeresen, legalább naponta egyszer locsoljuk vízpermettel. Mikor 7–14 napon belül kihajtanak a levelek és még nem nagyobbak 10 cm-nél, vágjuk le a növényt. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, minden esetben ivóvíz minőségű vízzel.
