Ételtcsakokosan

Mikor ettél utoljára lencsét vagy borsót?

2016. január 12.
LOGO_IYP-en-high-horizontal-1024x392

Lenézett lencsék, elfelejtett babok és mellőzött borsók érdekében lépett az ENSZ, hogy felhívja a figyelmet a hüvelyesek táplálkozási előnyeire, fenntartható termesztésére. A nitrogénmegkötő hüvelyesek egyrészt növelik a talaj termékenységét, másrészt jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éhezés és az alultápláltság csökkentéséhez, növelik az élelmiszer-biztonságot, és kevésbé terhelik meg a környezetet és az emberi egészséget, mint az állati eredetű élelem.

LOGO_IYP-en-high-horizontal-1024x392

A Föld mezőgazdasági területének háromnegyede ma már a növekvő állatállományt szolgálja, és a gabonatermés egyharmadával a haszonállatokat etetjük. A haszonállatok száma kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a népesség. A tovább szaporodó népesség táplálására azonban nem lesz elég a termőföld, ha azok egyre nagyobb hányada a haszonállatokat szolgálja. Itt az ideje a hüvelyesek dicséretének.

A rostban, cinkben, B-vitaminokban, vasban, fehérjékben bővelkedő hüvelyesek jelentős szerepet játszanak a táplálkozás javításában; kétszer-háromszor annyi fehérjét tartalmaznak, mint a búza és a rizs, és ötször olcsóbb fehérjeforrások, mint a tej.

 Kormányok, nemzetközi és nemzeti szakmai és civil szervezetek együttműködésére számít a hüvelyesek évében az ENSZ a hosszú távon fenntartható élelemellátás és a környezet érdekében.

Forrás: MTI OS

A hüvelyesek nemzetközi éve kapcsán végigvesszük a legfontosabb zöldségeket cikksorozatunkban.

A hüvelyesek a pillangósvirágúak családjának bükkönyformák alcsaládja, ide tartozik többek között:

  • a lencse
  • a borsó
  • a bab
  • a szójabab

Amelyek termesztéséről, tárolásáról, vásárlásáról és felhasználási lehetőségeiről is megadunk minden információt.

A hüvelyesek érdekessége a nitrogéngyűjtő képességük

A pillangósvirágú növények a gyökérgümőkben élő ún. nitrifikáló baktériumok segítségével képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. E tulajdonságuk azért előnyös, mert így nem kell annyi nitrogén trágya a talajba, hiszen nagyrészt megoldják a levegőből. A zöldborsó alá csak éppen egy kevés nitrogént kell adni az elején, amíg a növény gyükérgümői kialakulnak és a felszaporodnak a baktériumok, amelyek azután már átveszik a feladatot. A borsó ezért jó elővetemény is, hiszen a megkötött nitrogén egy része ott marad a talajban, a zöldborsó elővetemény jótékony hatása még akár két-három évig is érvényesül.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

A tavaszi vitaminhiány leküzdése

eteltcsakokosan

Hűsítő, édes nyár

eteltcsakokosan

Tojásfejtés természetesen

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató