Ételtcsakokosan

Miért értékes táplálék a hal?

2018. december 18.

A halhús az anyatej és a tojás biológiai értékét is megközelíti. Ez azt jelenti, hogy táplálkozásunkban egyedüli fehérjeforrásként is elegendő lehet, mert az összes esszeciális aminosavat tartalmazza a megfelelő mennyiségben és arányban.

 
Alapvető fontosságú (azaz esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, melyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani. A halhús ennek ismeretében valóban kincset ér!
 
Mennyi halat fogyasszunk? A napi fehérjeszükséglet 1g/ttkg  felét kétharmadát már igen kis mennyiségű, körülbelül 100 gramm  hal elfogyasztásával kielégíthetjük. A halak húsában és belső szerveiben raktározódó zsiradékok, olajok, különösen a tengeri halaké, bőségesen tartalmaznak esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavakat. Amikor tehát halat eszünk, egészségesen táplálkozunk, hiszen a már említett értékes fehérje és zsírsavak mellett  A-, B1-, B2-, B6-, B12-, D- és E-vitaminokat juttathatunk a szervezetbe.
 
Természetes és mesterséges környezetünkben azonban megvan annak a kockázata, hogy bizonyos szennyezőanyagok kerülhetnek a táplálékunkba. A megelőzés érdekében a mérgező (toxikus) fémtartalmat folyamatosan vizsgálni kell az Európai Unió előírásainak megfelelő monitoring rendszerben. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatósága (Nébih ÉTbI) végzi ezt a feladatot. Az állati eredetű élelmiszerek (a vágóállatok, baromfifélék izom-, máj- és veseszövete, valamint húskészítmények) vizsgálata a hazai tenyésztésű és az import halakra is kiterjed. A vizsgálati eredmények megnyugtatóak, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy a halat kedvelő vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a hazánkban kapható halak valóban jó hatással vannak az egészségükre. A különböző halak toxikus fémtartalma csak néhány ragadozó tengeri hal (kardhal, cápa) esetében lépi túl a megengedhető értéket.
 
Ezt vizsgálják a Nébih laboratóriumában
 
Az ólom-, kadmium, higany- és arzéntartalmat mérik, melynek felső határértékeinek meghatározását egy uniós rendelet szabályozza. Ennek értelmében a halak kadmiumtartalmára vonatkozó határérték 0,050 mg/kg, az ólom határértéke 0,3 mg/kg, a higany határértéke pedig 0,5 mg/kg és 1,0 mg/kg halfajtánként.
 
Külön említést érdemel az arzén, amelynek különböző vegyületeiről már évezredek óta tudjuk, hogy mérgező. Gyógyszerként viszont több mint 100 éve használja az emberiség. Különböző vegyületeinek toxicitása eltérő, a rendkívül toxikustól (arzéntrioxid, arzénes és arzénsav valamint sói) a gyakorlatilag ártalmatlanig. Kis mennyiségben roboráló (erősítő) hatású.
Az arzénéhez hasonlóan, a higany mérgező hatása szintén régóta ismert. A szervezetből nehezen ürül ki, és a tiol-kötésekhez kapcsolódva alapvető biokémiai reakciókat gátol. A szervetlen higanyvegyületekhez képest a szerves higanyvegyületek sokkal mérgezőbbek. Utóbbiak bizonyos körülmények közt a vízi élőlényekben feldúsulhatnak, emiatt a halhús higanytartalmának ellenőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

10 dolog, amit az avokádóról tudni kell

eteltcsakokosan

Húsmentes hétköznapok

eteltcsakokosan

Tavaszi nagytakarítás II.–Az éléskamra tisztítása

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató