A magyar gasztronómia kiemelkedő különlegessége a pálinka, amely tükrözi az ízek, a színek és az illatok nemes harmóniáját. Elnevezése és készítése 2004. év óta védett hungarikum, gazdag ízviláguk és magas élvezeti értékük miatt igazi kuriózumnak számítanak. A híres magyar pálinkák nevében visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése. Különlegessége elsősorban az alapanyagok minőségében rejlik.
A Pálinka-törvény előírásai szerint, kizárólag a Magyarországon termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, színtisztán gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül készült ital nevezhető pálinkának. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Törkölypálinkának, pedig olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Különleges eljárással készített pálinkák és törkölypálinkák közé sorolható a kisüsti-, az érlelt-, az ópálinka, valamint a gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka és az ágyas törkölypálinka.
Ezen rendkívül magas minőségi követelményektől akár a legkisebb mértékben is eltérő párlat már nem nevezhető pálinkának, a címkére nem írható e védett elnevezés. Jelenleg az Európai Unió oltalma alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkezik a Békési szilvapálinka, a Gönci kajszibarack pálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, illetve a Szatmári szilvapálinka. EU oltalommal nem, de hazai földrajzi árujelzővel rendelkezik a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka és az Újfehértói meggypálinka.
A szakma szerint, alacsonyfokú párlat az a gyümölcspárlat, aminek a maximális alkoholtartalma 50 térfogatszázalék, a középfokú párlaté 50-86 térfogatszázalékig terjed, illetve magasfokú párlatnak tekinthető a 86 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú ital. Ez utóbbi már az emberi szervezet számára nincs jó hatással. A törvényileg szabályozott gyümölcspárlatok minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalékban van meghatározva.
Egyes szakirodalmak szerint a magyar pálinka története a paraszti, uradalmi és kolostori főzésen keresztül a 18. században megjelenő égetett szeszfőzésig nyúlik vissza. A történelem előrehaladtával később megjelentek a pálinkafőző céhek illetve a pálinkafőző gyárak is. A kezdetekben primitív lepárló készülékekben, agyagedényekben, más néven butellákban készítettek pálinkát, amiket manapság már a korszerű főzőüstök váltottak fel.
A jó pálinkához elengedhetetlen a jó alapanyag, a jó minőségű cefre, a pálinkatartó vagy érlelőtérben történő higiénikus feldolgozás, az irányított erjesztés, a jó lepárló berendezés, illetve a helyes palackozási technológia. Kellő szakismeretű főzőmester szükséges a megfelelő minőségű végtermék elkészítéséhez.
Az értékesítési fázishoz elengedhetetlen a termék jól megválasztott kiszerelése, amely öszszefüggésben van a piacon való megjelenítésével. Érzékszerveinkre ható tulajdonságára vonatkozóan, amennyiben szárazpróba után akár egy nap elteltével is érezni véljük a felhasznált gyümölcs illatát, akkor valószínűleg kellően jó minőségű pálinka került a poharunkba.
A magyar borkedvelők körében elterjedt a borivók tízparancsolata. A pálinkát fogyasztók számára is megfogalmazhatunk különböző aranyszabályokat. A következőkre érdemes odafigyelni:
- A jó magyar pálinka teljesen tiszta, jellegének megfelelő színû, harmonikus illat és ízvilág jellemzi.
- Jó pálinkát csak kiváló, egészséges és ép alapanyagból kaphatunk, amelyet gondos cefrekészítéssel, érleléssel, korszerű és kíméletes lepárlással, pihentetéssel kaphatunk.
- A pálinkakészítés alapfeltétele a türelem.
- Ügyeljünk a pálinkafogyasztási alkalmakra, mint például az üdvözlés vagy az ünnepélyesség pillanata.
- A pálinkák sokféleségére utalhat az is, hogy más és más ételekkel társíthatók. (szárnyasokhoz muskotályos törköly, pulykasültekhez szilvapálinka, almával töltött kacsához kajszibarack pálinka, míg vadételekhez a feketeribizli-pálinka dukál).
- A pálinkát ne hűtsük, hanem 16-18 °C-on fogyasszuk, egyszerre legfeljebb 4 centiliternyit, mivel aromája, gyümölcsös íze így érvényesül.
- Tulipános pohárból fogyasszuk, így az ital fölött lebegő illatfelhő nem illan el. Pohárfedőt használva megakadályozhatjuk a jelentkező illatok idő előtti elpárolgását. Hűtött pohárban történő szervírozás is segíti a pálinka élvezeti értékét.
- A pálinkát ízlelgessük, ugyanis annak zamata, íze a nyelv alatti ízlelőbimbókban teljesedik ki igazán.
- A fogyasztás után végezzünk szárazpróbát, 5-10 percre tegyük félre a poharat, majd ha beleszagolunk, és zamatos gyümölcsillatot érzünk, akkor valószínûleg valódi pálinka került elénk.
- A pálinka mértékletes fogyasztásra való, kismértékben orvosság. Egyedi ízvilága nemzeti sajátosságunk. Egy cseppjében benne van a magyar történelem.
Forrás: NÉBIH
Fotó: paprikamarket.hu
