Az élelmiszerek esetében hőmérsékleti veszélyzóna az a hőmérsékleti tartomány, amely az élelmiszerek romlását, vagy megbetegedést okozó mikroorganizmusok számára kedvező hőmérséklet, ami a hűtési, vagy hőkezelés tartomány közé esik. +5 °C–+10 °C között a legtöbb mikroorganizmus szaporodása lelassul, míg a +75 °C fölött a legtöbb, emberre veszélyes, hasmenést, hányást okozó vegetatív mikroba elpusztítható. A baktériumok rohamos szaporodásához a +30 –+40 °C körüli hőmérséklet a legideálisabb. +50–+60 °C körül a baktériumok száma és szaporodása csökken, azonban maradnak olyan túlélő csírák, spórák, amelyek az étel hosszabb eltartása során ismét elszaporodhatnak és megbetegedésekhez vezethetnek.
Kisebb dobozokba kiadagolva a maradék étel gyorsabban lehűl és hamarabb kerülhet a hűtőbe vagy a mélyhűtőbe. Praktikus megoldás is, hiszen mindig csak annyi ételt kell elővenni, amennyire éppen szükség van. A hőmérsékleti veszélyzóna elkerülésének legbiztosabb módja a gyors lehűtés. A hőmérsékletek ellenőrzésében hűtőhőmérő használata is segítség lehet.
A normál, háztartási hűtőszekrény hőmérséklete 0–+5 °C közé legyen beállítva. A hűtőszekrényt nem célszerű túlzsúfolni, mert a hűtést biztosító levegő nem tud keringeni, emiatt csökken a hűtési hatásfok.
Gyorsan romlandó élelmiszerek esetében szállítás közben is gondoskodni kell a hőmérséklet megtartásáról, hőszigetelő tárolók, dobozok, táskák segítségével.
Kapcsolódó tartalmak
Allergén az ételekben…
Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?
Tovább olvasom
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom