Nagy valószínűséggel többen is hallottatok már a műanyag palackok kémiai tartalmának aggodalmáról.
Milyen lehetőségeink vannak, ha fontos a gyermekeink és saját magunk egészsége? A szakértők a következőket írják a BPA-ról és a BPA-mentes termékekről.
A BPA, közismert nevén biszfenol-A a műanyaggyártásban használt adalékanyag, amelyet nagyrészt kemény, tartós műanyag, köztük polikarbonát gyártása során, valamint az élelmiszerrel érintkező tárgyaknál (például vízadagolók, édesipari öntőformák) és bizonyos többszöri felhasználásra szánt étel- vagy italtartályok -dobozok, -palackoknál használnak.
Alkalmazzák az epoxigyanták gyártásakor is, ennek következtében az étel- és italdobozok összekötésére használt bevonatokhoz. A BPA-t nem használják rugalmas műanyag-csomagolások készítésénél, például az egyszer használatos vizes palackokhoz vagy az élelmiszer-csomagoláshoz.
- szeptember 6-tól alkalmazandó a biszfenol-A-nak az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő lakkokban és bevonatokban való felhasználásáról, valamint a 10/2011/EU-rendeletnek a szóban forgó anyagnak, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban való használata tekintetében történő módosításáról szóló 2018/213/EU-rendelet, melynek 2. cikke rögzíti a jelenleg kötelezően betartandó kritériumot, miszerint az anyagokon vagy tárgyakon alkalmazott lakkokból vagy bevonatokból élelmiszerekbe, vagy azok felületére való kioldódása nem haladhatja meg 1 kg élelmiszerben a 0,05 mg (mg/kg) BPA-értéket.
Továbbá csecsemőknek, valamint kisgyermekeknek szánt eszközökön, tárgyakon alkalmazott lakkokra vagy bevonatokra vonatkozóan, nem megengedett a BPA kioldódása. Ezenkívül a műanyagok tekintetében is „szigorít” a jogszabály: a csecsemőknek szánt polikarbonát cumisüveg gyártására nem használható a BPA, továbbá nem használható olyan polikarbonát ivópoharak és cumisüvegek előállítására, amelyeket kiömlésbiztos tulajdonságaik miatt csecsemők és kisgyermekek részére szánnak.
Meg kell jegyezni, hogy a rendelet 6. cikke értelmében viszont még akár jelenleg is lehetnek forgalomban a rendeletnek nem megfelelő termékek („A 2018. szeptember 6. előtt jogszerűen forgalomba hozott, lakkal és bevonattal borított anyagok vagy tárgyak a készlet kimerüléséig forgalmazhatók.”)
A „BPA-mentes” jelölés olyan állítás, amit külön jogszabály nem szabályoz úgy, mint ahogyan az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat a rá vonatkozó 1924/2006/EK-rendelet, ahol az adott összetevőre vonatkozó „mentes” állításhoz nullától eltérő határértéket társítottak. Mindezek következtében a BPA-ra vonatkozó mentesség értelemszerűen a BPA hiányát, tehát az így jelölt termék gyártása során a BPA felhasználásának elkerülését jelenti.
