Sokszor, sokan nem becsülik hazánkban a vizet, nem értékelik megfelelő módon. Ennek egyetlen oka van, sokakkal ellentétben nekünk van elegendő, jó minőségű vizünk! Mivel sok, és jó vizünk van, sokan nem is tudnak a vízről eleget.
Cikkünk előző részében azzal foglalkoztunk, vajon megfelelő minőségű-e a hazai csapvíz, vagy érdemesebb-e inkább palackozott vizet fogyasztani? A konklúziót röviden összefoglalva, a vizsgált csapvíz minták, országos szinten is kevesebb, mint 1% a kifogásolható minőségű, így a csapvíz és a palackozott víz élelmiszerbiztonsági szempontból egyformán kockázatmentes.
De vajon minden palackozott víz ásványvíz-e? – tettük fel a kérdést cikkünk előző részének végén. Ha kíváncsi a válaszra, akkor olvasson tovább!
Talán kevesen tudják, hogy nem minden palackozott víz ásványvíz. Nézzük a különbségeket?
Természetes ásványvizek A hazai és az uniós előírások szerint csak azt a vizet lehet természetes ásványvíznek nevezni, amely védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, összetevői meghatározott mennyiségben fordulnak elő, ásványianyag- és nyomelem-tartalmának köszönhetően az egészségre kedvező hatású, megfelel a mikrobiológiai követelményeknek. A természetes ásványvízhez nem szabad idegen anyagot adni (a szén-dioxid kivételével) és az ásványvizet (néhány fizikai eljárástól eltekintve) nem szabad kezelni sem.
A forrásvíz szintén nagy tisztaságú természetes eredetű víz. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, de összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.
Dúsított és ízesített vizek esetében érdemes tudni, hogy megnevezésük nem lehet „víz”, hanem kizárólag „természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital”. Az a cél, hogy ezeket a termékeket a vásárlók ne tévesszék össze a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.
A gyógyvizek is ásványvizek, de ilyen minősítést csak azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. E vizek összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől.
Az ivóvíz összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Hazánkban a közüzemi vizet szolgáltatóknak kötelező a vízminőséget a hatóság által jóváhagyott gyakorisággal önellenőrzés keretében figyelni, a mérési adatokat a hatóságnak megküldeni. Emellett a hatóság is rendszeresen ellenőrzi a vizeket.
A szikvíz hungarikum. A szíkvíz olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiával, nagy nyomással palackoznak és amelyet szifonfejes üvegben, műanyag palackban vagy rozsdamentes acélballonban hoznak forgalomba.
Határértékek
- számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelethez
A természetes ásványvizekben természetesen előforduló összetevők, valamint az azokra vonatkozó maximálisan megengedett határértékek
| Összetevő | Határérték (mg/l) |
| Antimon | 0,0050 |
| Arzén | 0,010 (összes) |
| Bárium | 1,0 |
| Bór | |
| Kadmium | 0,003 |
| Króm | 0,050 |
| Réz | 1,0 |
| Cián | 0,070 |
| Fluorid | 5,0 |
| Ólom | 0,010 |
| Mangán | 0,50 |
| Higany | 0,0010 |
| Nikkel | 0,020 |
| Nitrát | 50 |
| Nitrit | 0,1 |
| Szelén | 0,010 |
