A különböző olajfajták már önmagukban képesek elvenni a szupermarketek négyzetméterének jelentős hányadát. Ez persze nem gond, hiszen végtére is van miből választani. Na de mikor a családnak valami igazán különlegeset szeretnél készíteni, elkezdődik valami őrületesen komoly dilemma. Ott állsz a több méter hosszú gondola előtt és lázasan válogatsz. Ez túl zöld, az drága, ennek szép az üvege, de akkor mégis melyik legyen? Ez bizony a bőség zavara.
A legtöbb ételünkhöz elengedhetetlen az olaj, és persze nem mindegy mihez, melyiket használjuk. Ma már alig-alig van olyan konyha, ahol ne lenne kéznél egy-két üveg napraforgó- vagy olívaolaj. Sőt, számtalanszor kukorica-, repce-, vagy épp mogyoró-, tökmag-, dió-, esetleg szőlőmag-, vagy szezámolaj is megbújik a spejz polcain.
Az egész világon használt sokféle olaj közül eredetüket tekintve 4 nagy csoport különböztethető meg: a tágan értelmezett gyümölcsökből, a magokból nyert olajak, valamint a csírákból és a diófélékből nyert olajak.
Nálunk leggyakrabban használt a napraforgóolaj. Halvány aranyszínű. Bő olajban sült ételekhez – rántott húsok, halak, zöldségek – ideális. Jól bírja a hevítést. Enyhe aromáinak köszönhetően többé-kevésbé semleges ízű.
A népszerű repceolaj felhasználása hasonló a napraforgóolajéhoz.
A legegészségesebb olajok között tartják számon a lenolajat. Színe az aranysárgától a sárgászöldig terjedő skálán változhat. Határozott, aromás, enyhén kesernyés zamat jellemzi, rövid ideig őrzi meg a minőségét, ezért ajánlatos kis mennyiségben vásárolni belőle. Főzéshez, olajban sütéshez egyaránt használható.
Az ázsiai konyha egyik leggyakrabban használt alapanyaga, a pirított szezámmagból nyert sötét színű szezámolaj. Salátákhoz hidegen is adható, halak, zöldségek, tofu egyaránt készülhet vele.
A tökmagolaj sötét színű, zöldes barna árnyalatú, dióra emlékeztető aromájú salátákhoz, főtt tésztákhoz, de pestókhoz is ideális. Sötét, hűvös helyen javasolt tárolni, hogy színe és gazdag tápanyag-összetétele megmaradjon!
A szőlőmagolaj, amely zöldségekhez, salátákhoz, sajtokhoz, akár marináláshoz is kitűnő választás.
A legtöbb jótékony tulajdonsággal rendelkező, régóta ismert olaj az olívaolaj. A karakteres, gyümölcsös íz zöldessárga színnel párosul, főként Görögországban termelt fajtákból nyert olaj halakhoz, salátákhoz remek választási lehetőség. Magas hőfokon, bő olajban sült ételekhez azonban nem tanácsos olívaolaját használni.
A majdnem színtelen mogyoróolaj rendkívül jól tűri a magas hőmérsékletet wokban készült fogásokhoz is pompás lehet.
A szójababból préselt, világossárga étkezési szójaolaj semleges ízének köszönhetően, sokrétűen használható a konyhában. Akár bő olajban sült ételekhez, akár majonéz készítéséhez vagy süteményekhez is ideális.
A kukoricacsíra-olajat a kukorica magjának legértékesebb részéből hidegen préselik, vagy magas hőfokon nyerik ki. A magas hőfokon nyert olaja alkalmas sütéshez, főzéshez – kiváló pl. palacsintákhoz. Arany- vagy akár halvány rózsaszín árnyalatú is lehet.
Az argánolajat, az argánfa gyümölcsének szárított magjaiból, pörkölést és őrlést követően hagyományosan kémiai beavatkozás nélkül nyerik ki. Száraz, hűvös helyen két évig is tárolható. Az olaj egyetlen literjének előállításához 40–50 kg gyümölcsre van szükség, így igencsak költséges.
Élelmiszer-biztonsági tippek:
- Sütésnél figyelni kell az optimális sütési hőmérséklet, a +160 – +180 °C betartására. Fontos, hogy ne hevítsük füstölésig a zsiradékot, mert bennük az egészségre káros anyagok képződhetnek, amelyek sütés során bejutnak az élelmiszerbe. Fogyasztásra az a zsiradék alkalmatlan, amelyik már 170°- on füstöl.
- Sütéskor ne pótoljuk friss zsiradékkal a régit, mert ezzel felgyorsul a friss zsiradék bomlása.
- A még újra felhasználható zsiradékokat fénytől védve, fedett edényben, szobahőmérsékleten vagy annál kisebb hőmérsékleten kell tárolni.
