Ételtcsakokosan

Liszt, víz, kovász

2017. december 4.

Az álmosságtól alig látva reggel kibotorkálunk a konyhába, kezdjük a napi rutint. Feltesszük a kávét főni, kivesszük a margarint a hűtőből, elővesszük a vajazókést, nyúlnánk a kenyértartóba, amiben nincs kenyér, se kifli, se zsemle.
photo-1473447547337-5770a453122d
A kenyér fontos része az életünknek, ezért nem mindegy, milyenből, mennyit eszünk. Mostani cikkünkben, a nemrég bevezetett sütőipari termékekre vonatkozó változások kapcsán, a kenyér és a pékáruk előállítására és felhasználására fókuszálunk.
Miért ilyen fontos az életünkben a kenyér? Mi a különbség kenyér es kenyér között? Hogy kinek mit jelent a kenyér, mennyire játszik fontos szerepet az életében, egyénenként változik. Ugyanakkor biztos, hogy Magyarországon évente kenyérből mintegy 37 kilogrammot, péksüteményből pedig mintegy 15 kilogrammot eszünk meg fejenként. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen termekből fogyasztunk ennyit. A magyar Kormány elfogadott egy 20 pontos élelmiszer-biztonsági akciótervet, a minőségi ételekért. Idén pedig életbe lepett a Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari termékekre vonatkozó szigorítása is, azzal a céllal, hogy a vásárlók tájékozódhassanak a pékáruk vásárlásakor a termékekben tálalható összetevőkről. A kormány nem titkolt szándéka ezzel, hogy a magyar lakosságban kialakuljon egy olyan vásárlói tudatosság, mely elsősorban a minőségi termékek iránti igény irányába mozdul el.
 
A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK
A rozskenyerek rozstartama az eddigi 40%-ról 60%- ra emelkedett. A „teljes kiőrlésű” megnevezés pedig abban az esetben használható a kenyerek nevében, ha azok legalább 60%-ban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet. Ugyanez vonatkozik a tönkölykenyerekre is, ahol szinten legalább 60%-ban határozták meg a tönkölyliszt tartalmat. A Graham-kenyerek esetében a Graham-liszt tartalmának legalább 90%-nak kell lennie. A péksütemények terméknevet pedig „levédték” (pl. lekváros bukta, kakaós csiga), hogy azok egységes minőségben kerüljenek a fogyasztok asztalara. Fontos változás lesz meg, hogy 2018. január 1-jetől a kenyerek sótartalma tovább csökken, maximum 2,5% helyett legfeljebb 2,35% lesz az előírás.
 
MI A KENYÉRKÉSZÍTÉS TITKA?
photo-1511629036492-6c07153d3e83A szakmában egyetértenek abban, hogy a kenyérhez nem kell más, csupán liszt, víz és a kovász. A kovászhoz pedig időre van szükség. Ez a legfontosabb rész, mégis, ebből van a legkevesebb, pedig a kenyér – ahogy a szakemberek is állítják – meghálálja a belefektetett időt, energiát és szeretetet. A minőségi kenyér nemcsak kinézetre, állagra és ízre utánozhatatlan, de meg a héjának „kongása” is jelzi a beltartalmi értékét.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Fenyőrügyszirup

eteltcsakokosan

A Minipoliszban megnyílik a Nébih új standja

eteltcsakokosan

Kézmosással a megbetegedések ellen

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató