Ételtcsakokosan

Konyhai gyakorlatot vizsgáltak

2021. május 3.
210428_safeconsume_660x220.png

Hatalmas a különbség több európai ország háztartásainál a konyhai higiénia és egyes káros mikrobák előfordulása között – derült ki a SafeConsume elnevezésű Horizont 2020 projekt legújabb tanulmányából, amelynek összeállításában a Nébih kutatói is részt vettek.

A kutatásban hat európai ország 87 háztartásában vizsgálták az alkalmazott konyhai gyakorlatok és a kórokozók terjedésének összefüggéseit a szakemberek.

A kutatócsoport megállapította: konyhai higiénia terén fontosabb, hogy melyik országban élünk, mint az életkor vagy a nem.
Európában a legtöbb élelmiszer-eredetű megbetegedést a Salmonella és a Campylobacter baktériumok okozzák a bejelentések alapján1. A nyers csirkehús feldolgozása, elkészítése során ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniára, hogy megelőzzük e baktériumok továbbvitelét a konyhai felületekre. Mindezidáig tisztázatlan volt, hogy milyen mértékben fokozhatja az elméletből jól ismert problémát a fogyasztók valós konyhai gyakorlata, mivel a kutatások többsége laboratóriumi körülmények között történt, nem pedig hétköznapi háztartásokban.
A SafeConsume projekt során élelmiszerbiztonsági szakértőkből és szociológusokból álló kutatócsoport vizsgálta 6 ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Románia) 87 háztartásában az alkalmazott konyhai gyakorlat és a kórokozók terjedésének összefüggéseit. A kutatásban résztvevőkkel interjú készült, valamint videón rögzítették, ahogyan csirkehúst és zöldségeket is tartalmazó fogásokat készítettek saját fogyasztásra. A kutatók a folyamat különböző lépéseinél mikrobiológiai mintákat vettek a nyers húsból és a konyhai felületekről a további vizsgálatokhoz.
Jelentős különbségek az országok között
A kórokozók előfordulása régiónként eltérőnek bizonyult, de minden országban jelen voltak ezek a szabad szemmel nem látható mikrobák a nyers csirkehúson. Legkevésbé a norvég csirkék voltak szennyezettek, a legtöbb kórokozót pedig a francia és a portugál boltokban kapható baromfitermékeken találták a kutatók.  A húsról a Campylobacter és a Salmonella elsősorban a vágódeszkákra került át, a mintázott eszközök 23%-a szennyeződött ezekkel a baktériumokkal a csirkehús előkészítése révén.
Három különböző fogyasztói csoportot vizsgáltak a kutatók: fiatal egyedülálló férfiakat, kisgyermekes családokat, valamint időskorúakat. A megfigyelt magatartásmintázatok – az előzetes elvárásokkal szemben – nem az egyes demográfiai csoportok mentén különültek el, hanem a résztvevők lakhelye szerint.

Általánosan megfigyelhető volt Portugáliában és Romániában, hogy a fogyasztók ugyanazt a vágódeszkát és kést használták a salátakészítéshez, mint a csirke feldarabolásához, ráadásul anélkül, hogy a két folyamat között elmosogatták volna az eszközöket. A többi országban, így Magyarországon is kevésbé volt jellemző ez a kockázatos gyakorlat.
A magyar és portugál fogyasztók ugyanakkor következetesen megmosták a nyers csirkehúst, ami valójában helytelen gyakorlat, mivel tevékenyen hozzájárul a kórokozókat is tartalmazó húslé szétfröcsköléséhez. Mindez a keresztszennyeződés egyik legfontosabb oka, ráadásul szükségtelen, hiszen a sütéssel és főzéssel sokkal hatékonyabban semlegesíthetjük a kórokozókat, mint a leöblítéssel. Az észak- és nyugat-európai háztartásokban, az ajánlásoknak megfelelően, kevésbé volt jellemző ez a helytelen gyakorlat.
Az eredmények arra utalnak, hogy bár minden európai országban fel kell hívni a figyelmet a nyers csirkehús által közvetített kórokozókra és a fertőzés elkerülési módjaira, de az üzeneteket minden esetben az adott ország szokásainak figyelembevételével célszerű megfogalmazni.

A teljes tanulmány angol nyelven:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0168160521001318#! A SafeConsume projektről további információ:
https://safeconsume.eu/ 

The European Union One Health 2019 Zoonoses Report (2021). https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/european-union-one-health-2019-zoonoses-report 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Zabkása

eteltcsakokosan

Mennyi ideig ehető?…

eteltcsakokosan

Szabadban biztonságosan

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató