Az almát ősidők óta ismeri az ember, az egyik legalapvetőbb gyümölcsünk. Rendkívül sok típus, számtalan fajta és fajtacsoport létezik, alapfajták és klónok, nem könnyű eligazodni közöttük. A fajták ismertetésével könyveket lehetne megtölteni, de a hétköznapokban nincs is szükség ennyi ismeretre, elég, ha azt a néhány fajtát (vagy fajtacsoportot) ismerjük, amihez a boltok polcain hozzájutunk.
A legidősebbek még emlékeznek a régi, azóta eltűnt házikerti fajtákra, azután egyeduralkodó lett a Jonatán, kiegészülve a Goldennel és a Starkinggal. Sokáig szinte nem is termesztettek más faját hazánkban, a nemesítés is csak a Jonatán klónjaira koncentrált.
Ezt a három hagyományos fajtát, vagy inkább fajtacsoportot mindenki ismeri, de milyen fajták vannak még, amelyeket megtalálhatunk az áruházak vagy a zöldségesboltok polcain?
A szezon elején találkozhatunk a Gala jellegzetes, sárga alapszínen narancspiros színeződésű, kifejezetten édes-aromás gyümölcseivel. Nem tárolható sokáig, ezért hamar átadja a helyet a később érő, jobban tárolható fajtáknak, mint a milyen a Jonatán és Golden keresztezéséből származó Jonagold. Ez a fajta a szülők legjobb tulajdonságait egyesíti, finom, aromás ízű, szabályozott légterű tárolóban hosszan eltartható. Kiváló tárolhatóságáról ismert a szintén Jonatán fajtakörből származó Idared, amely sajnos nem nagyon örökölte azt az ízvilágot, ami miatt a Jonatán oly népszerű volt egykoron.
Nem tagadhatja le Golden származását a japán nemesítésű Mutsu, amely örökölte a Golden színét és kiváló ízvilágát, amit akár tavaszig is képes megőrizni a tárolás alatt. Szintén Golden eredetű fajta az Elstar, amely megfelelő körülmények között (szabályozott légtér) tavaszig eltartható és kifejezetten finom ízű alma. 
A fogkrémreklámok is segítették elterjedését a hazai kínálatban az igazi zöldalmának, azaz a Granny Smith-nek, amely éretten is zöld színű (hazai termesztésben a napos oldalon enyhe pirosas színt kaphat) és nem tévesztendő össze az éretlen állapotában zöld Goldennel. Jól tárolható, húsa kemény, íze enyhén savanykás.
Napjainkra a finom íz és a jó tárolhatóság mellett vásárlói szempont lett az alma esetében is az előállítási körülmények ismerete, pontosabban komoly igény van a minél kisebb környezeti terhelés mellett termesztett integrált, vagy ökológiai gazdálkodásból származó gyümölcsökre. Ennek okán a nemesítés fontos szempontja lett a rezisztencia, sorra jelennek meg az új fajták, amelyek bizonyos szinten ellenállnak a betegségeknek és ezért a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb növényvédelmi kezeléssel termeszthetők.
A Jonatánt a betakarításig 15-ször vagy rosszabb esetben akár 20-szor is kellett permetezni, addig egy rezisztens fajta pl. Florina vagy Topaz beéri évi 5-7 kezeléssel. Éppen ezért házikerti termesztésre is ezek az ellenálló fajták javasolhatók, amelyek kis növekedésű alanyra oltva könnyen kezelhető fákká növekednek, valamint íz és aroma terén sem vallanak szégyent.
2015-ben az OMÉK-on almákat kóstoltatott a Szupermenta csapata a látogatókkal, íme az erről készült videó!
