A farsang vízkereszttől a nagyböjt első napjáig, vagyis húshagyó keddig tart. Több elmélet van, hogy hazánkba honnan is érkezhetett ez a szokás, de a legvalószínűbb, hogy német területről vettük át ezt a vidám ünnepet.
Ilyenkor hangos mulatság, tánc és zene veszi kezdetét. Karneváli a hangulat, amikor is ifjú és öreg beöltözik, ezzel szórakoztatva egymást, na meg a hiedelmeknek is így hódoltak.
Azt tartották sokan, hogy az ijesztő maszkokkal, jelmezekkel egyrészt a telet űzik el, másrészt a rossz szellemeket, a gonosz lidérceket.
A télűzéshez ilyenkor farsang táján hazánkban egy átvett délszláv eredetű szokás is kapcsolódik, ez pedig a busójárás. Mohács régóta híres erről a szokásról, amikor is megtelik a város minden utcája és hömpölygő tömeg árasztja el az egész várost. 9 éve lehetett, mikor mi is részt vettünk a mohácsi busójáráson egy kisebb baráti társasággal. Akkor még ifjan, gyerkőcök nélkül vágtunk bele a mulatságba 🙂 !
Volt ott hurka, kolbász, lángos, hatalmas szénabálák égtek, melyeken „boszorkányokat” égettek. Nagy menet vitte a koporsót, amellyel a telet temették el. Mohács legmagasabb pontjától eljutottunk a Dunáig, miközben nagy csinnadratta kísérte utunkat.
A busónak beöltözött hatalmas férfiemberek külön kuriózumnak számítanak. Hangos kerepléssel és tánccal járnak-kelnek a nép között hol ijesztgetve, hol incselkedve velük.
Van egy mondás, miszerint, ha egy busó fiú (pláne, ha kettő) kicsit évődve körbetáncol egy hölgyet, akkor nagy termékenységnek fog örvendeni a lány. Szeretném viccesen megjegyezni, hogy abban az évben engem körbetáncolt két busó fiú, és még abban az évben megszületett Anna lányom is 🙂
(Remélem, a fenti sorok nem félreérthetőek, csak a hiedelmet szerettem volna igazolni, mert nálam bevált! 🙂 )
A farsang sokunknál az evésről-ivásról szól, s ami először beugrik mindenkinek, az a farsangi fánk. A nagymamám gyönyörű szalagos fánkjával senki sem tud versenyezni. Az a rutin, szeretet, ahogy ő sütött, főzött, semmihez sem hasonlítható.
Van egy városiasabb és rendkívül egyszerű fánkrecept, amelyet a sokat dolgozó anyukák idejébe is belefér. Garantáltan gyors és finom!
Egérke fánk hozzávalók:
- 2,5 dl tej
- egy pohár liszt
- 2 ek. cukor vagy természetes édesítő
- kevés só
- 2 tojás
- olaj a sütéshez
- fahéjas porcukor és baracklekvár az elfogyasztásához
Elkészítése:
A tejet a cukorral, sóval felforraljuk. Ha már forr a tej, lassan, adagonként hozzáadjuk a lisztet, méghozzá folyamatos keverés mellett, nehogy csomós legyen. Ezután már levesszük a tűzről és a tojásokat hozzáadva, turmix-szal keverünk még rajta.(A tojásokat felhasználás előtt alaposan mossátok meg!) Míg az olajat közepesen forróra hevítjük, addig egy olajba mártott evőkanállal formázni kezdjük a fánkot. Beletesszük az olajba a fánkocskákat, majd rövid sütés után kikapjuk őket, és papíron lecsurgatjuk róluk a felesleges olajat. Díszítsétek porcukorral, lekvárral és egy kis citromfűvel!
Jó étvágyat, és jó mulatozást kívánok! 🙂
