Ételtcsakokosan

Innováció és tudástranszfer a fenntartható élelmiszertermelésért

2014. április 2.
1134446_51926755-163x300

Előtérbe kell helyezni az innovációt és a tudástranszfert annak érdekében, hogy felgyorsuljon a fenntartható és biztonságos élelmiszertermelés iránti igény – hangzott el a Forum for Agriculture (FFA) 2014 című keddi nemzetközi tanácskozáson Brüsszelben.

A konferenciát megnyitó beszédében Franz Fischler, az FFA elnöke rámutatott: a kihívás jelenleg az, hogy az eddigi termelés által okozott negatív hatások visszafordításával együtt új termelési formákat találjanak. Szavai szerint úgynevezett “iparosodás utáni gazdálkodási rendszert” kell kidolgozni a fenntartható jövő érdekében. Hozzátette: a fórum arra hívja fel a termelőket, agrártanácsadókat, és döntéshozókat, hogy legyenek innovatívak a fenntartható intenzív mezőgazdasági termelés tervezésében és alkalmazásában.
    Janez Potocnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa kiemelte: az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége 2045-re meghaladja a 9 milliárdot, a lakosság közel fele városokban él, és részarányuk akkorra eléri majd a 70 százalékot. Rámutatott: a városok növekedésével együtt csökken a mezőgazdasági területek aránya. Európa – ahol a népesség lassabban növekszik – Ciprus nagyságának megfelelő megművelt területet veszít minden tíz évben.  A termelésből kieső területek nagysága globálisan eléri majd a 130 millió hektárt 2050-re, ami a jelenlegi termőterület 7 százaléka. Hangsúlyozta: a termőföldért és vízkészletekért folytatott globális verseny egyre inkább emelkedő élelmiszerárakat, társadalmi nyugtalanságot szül, és magában hordozza a geopolitikai kiegyensúlyozatlanság kockázatát. “Nem lesz fenntartható mezőgazdaság az Európai Unióban és a földön sem, ha nem védjük a lábaink alatti életet” – fogalmazott a környezetvédelmi biztos. A megoldások között az uniós eljárásrendet, illetve a különböző ösztönző programokat emelte ki, amelyek hozzájárulnak a termelés fenntarthatóságához. Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság által 2006-ban kidolgozott talajvédelmi keretprogramot felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni.
    Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezérigazgatója arról beszélt, hogy az élelmiszertermelés szerkezete eltér más gazdasági ágazatoktól, és a termények viszonylag kis része kerül be a nemzetközi kereskedelembe. A dinamikusan növekvő keresletre a kínálati oldal csak lassan tud reagálni, részben a rendelkezésre álló terület korlátozottsága, részben a termelékenységet növelő technológiai változások lassúsága miatt – vélekedett. Kérdésesnek nevezte a klímaváltozásnak az élelmiszertermelésre gyakorolt hatását is. Véleménye szerint nagyobb piacra van szükség ahhoz, hogy a kereslet és kínálat közötti különbséget fel lehessen számolni. A meghatározó szereplők közül Kínát és Afrikát emelte ki, előbbi ország a kereslet, míg utóbbi a kínálat oldaláról lesz meghatározó. A termelők védelme a jövőben háttérbe szorul, fontosabb lesz a fogyasztók védelme. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelmét érintő kérdések megvitatására szerinte a legjobb keretet a multilaterális tárgyalások nyújtják.

1134446_51926755-163x300

        Franz Fischler, a konferenciát lezáró összegzésében a 21. század kihívásának nevezte, hogy olyan komplex rendszereket kezeljenek, mint amilyen a mezőgazdaság. Véleménye szerint a szektor válaszúthoz érkezett; az elmúlt húsz évet az EU agrárpolitikájának a megreformálásával töltötték, de ez már kevés. Innovatív gondolkodásra van szükség, képesnek kell lenni új irányelvek kifejlesztésére – hangsúlyozta. Véleménye szerint a tagállamoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk egyebek között az agrároktatás és a kutatás területén.
    A tanácskozáson szó esett az EU és az USA közötti transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP), a tárgyalások 2013. júliusában kezdődtek.
    Amerika és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás az FFA szerint hozzájárul majd a két ország között jelenleg 26,5 milliárd dollárra becsült kereskedelem továbbélénkítéséhez, és a globálisan fenntartható mezőgazdasághoz.
    Pascal Lamy  szerint a mezőgazdaság és a kereskedelem elválaszthatatlanok egymástól, Európa a világszinten magas színvonalat képviselő terményeivel sokat nyerhet egy kiegyensúlyozott piacnyitástól.
    Az Európai Mezőgazdasági Gépgyártók (European Agricultural Machinery – CEMA) támogatják a TTIP-megállapodás létrejöttét, mert a gépgyártóknak jelentős haszonnal jár a szabadabb kereskedelem. Mint írták, a bürokratikus akadályok, a tranzakciós és termelési költségek csökkenésével a gyártók és a termelők is jobban járnak.
    Javaslatuk szerint az EU és az USA közötti megállapodásban a piacra lépéshez egyebek között a különböző igazolások, tanúsítványok kölcsönös elfogadása szükséges, ahogy harmonizálni kell a szabadalmak rendszerét.
    A CEMA több mint 4500 európai mezőgazdasági gépgyártót képvisel, közöttük multinacionális vállalatok és kkv-k egyaránt megtalálhatóak. A szektor közvetlenül összesen 135 ezer embert foglalkoztat, további 125 ezret a kereskedelem vagy a karbantartás területéről. A mezőgazdasági gépgyártók éves forgalma meghaladja a 28 milliárd eurót.
    Az FFA-t 2008 óta rendezik meg. A fórum első megszervezése azon a felismerésen alapult, hogy az Európai Unió agrárpolitikája és iparági szabályozási környezete olyan avitt problémák megoldására irányul, mint a túltermelés és nem reagál a mezőgazdaság és élelmiszertermelés újabb kihívásaira és a lehetőségekre.
    A világfórumon évről évre olyan globális problémákat vitatnak meg, mint a növekvő népesség élelmezése, a változó fogyasztói magatartás kihívásai, magasabb minőségű, táplálóbb élemiszertermelés. A megújuló energiák iparági hasznosítása, a klímaváltozás, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek visszaszorulása, a csökkenő vízkészletek és a pusztuló talaj problémája, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának minimalizálása is témaként szerepeltek.
    Az idén 7. alkalommal megrendezett konferencián – amelyet az Európai Földtulajdonosok Szervezete (European Landowners’ Organization – ELO) és a Syngenta kezdeményezett – 1500 döntéshozó, termelő és nemzetközi intézmény képviselője vett részt.

Forrás: MTI

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Már a víz sem a régi. Szerencsére! II.

eteltcsakokosan

Olcsó, gyors, egyszerű!

eteltcsakokosan

Élelmiszer-adományozás

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató