Ételtcsakokosan

Hungarikum – A szaktárca szerint két-három év alatt átrendeződhet a hazai piac

2013. június 10.

Igencsak csökkenhet ősztől a magyar termék – vagy ehhez hasonló – termék eredetet jelző logók száma a hazai élelmiszerpiacon, és később is csak meglehetősen szűk körben és lassan nyerhet teret a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendeletében szorgalmazott termékeredetrendszer.

A kormány tavaly fogadott el rendeletet, hogy az utóbbi években a piacon elburjánzott különféle védjegylogók között rendet tegyen. Ez meglehetősen szigorúra sikerült: a „magyar termék” megjelölést például csak kizárólag hazai alapanyagból, itt készült termékre lehet majd szeptembertől kitenni, amit a tervek szerint ősztől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőriz. Kérdés, hogy kinek fogja megérni a piacon, hogy a termékek alapanyagainak a hazai eredetét dokumentálja? Elvileg az ilyen nyomon követés ma is megszokott eljárás – mondja Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Többletköltséget inkább annak a gyártónak jelent, aki egyszerre „magyarnak”, illetve importtartalma miatt „hazainak”, vagy „hazai feldolgozásúnak” minősülő terméket is fog gyártani, és mindegyiket megfelelő módon akarja „felcímkézni”; mivel így külön kell adminisztrálni az egyes alapanyagokat. Bár piackutatás erről nem készült a húsiparban, azonban Éder Tamás szerint a húsáruk zöme inkább az utóbbi két kategóriába fog tartozni, mivel a húsiparban a feldolgozott termékek csak kis részénél lehet megoldani, hogy folyamatosan teljesen hazai alapanyagból készüljön.

Ugyanakkor az ÉFOSZ berkeiben nemrégiben készült olyan felmérés, hogy az élelmiszer-feldolgozó cégek (kicsik és nagyok egyaránt) zöme, 99,8 százaléka úgy látja, nem fogja használni a termékeredet-logót. Úgy gondolják, a vásárlók jobbára az árat nézik, és nem igazán foglalkoztatja őket, hogy ott van-e a terméken nemzeti trikolór, vagy sem. Ráadásul a tavaly az unió ellenkezésével szemben is elfogadott hazai termékrendelet több ponton is ütközik a szintén termékeredetet szabályozó, ám 2014 végétől életbe lépő jogszabállyal – mondja Szöllősi Réka, az ÉFOSZ titkára. Így a gyártók kétszer is meggondolják majd, hogy komoly költségekkel átállítsák-e termékeik csomagolásának a nyomtatását, miközben esetleg jövő évben újra meg kellene változtatni a termékeredet-logót.

Bár a szaktárca kommunikációjában rendre azt hangsúlyozza, hogy a rendelet végül kiállja a brüsszeli próbát, azonban a Népszabadság brüsszeli forrásokból úgy tudja, hogy még mindig nem dőlt el, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarországgal szemben az ügyben. Piaci forrásokból úgy hírlik, hogy a szaktárcánál arra spekulálnak, hogy rosszabb esetben is 2-3 évbe telik, mire Brüsszel – egy kötelezettségszegési eljárás végén – érdemben lépni tud az ügyben. Addig viszont a termékrendelet nyomán átrendeződik a hazai piac, így kikerülnek az áruházi polcokról a magyarként hirdetett, ám többé-kevésbé importterméknek minősülő áruk. Annyi biztos, hogy egy tisztulás is hosszabb időt vehet igénybe, mivel azok a gyártók sem feltétlenül sietik el kitenni a „Magyar Termék” logót, akik ezt megengedhetnék maguknak.

A Coca-Colánál elmondták: a Natur Aqua ásványvizükön már szerepel a Magyar Termék, ám a Cappy gyümölcsleveiknél például nem fogják külön feltüntetni a termékeredetet. A Cappy üdítőt ugyanis több más piacon is árusítják, ahol a termékeredet-logó minimum felesleges vagy éppen kontraproduktív lenne. De a zömében hazai piacra gyártók sem lépnek gyorsan. Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: bár a termékeik zöme kizárólag hazai alapanyagból készül, az eredet-logók feltüntetésével ők is várni fognak addig, amíg lecserélik a külső megjelenítésüket. Az ok itt már prózai: a termékeredet-jelzés feltüntetéséhez ugyanis gyakorlatilag újra le kellene gyártani a gyümölcsleveik dobozainak a nyomdai hengereit, így az idő előtti váltás vaskos, sok tízmilliós pluszköltségeket jelentene, ami különösen a kiskereskedelmi forgalom csökkenése és az alapanyagárak megugrása idején nem hiányzik a cégnek.

Fazekas Endre ugyanakkor úgy véli: előbb-utóbb az összes nagy gyártó át fog állni az új rendszerre, és fel fogja tüntetni a termékeredetet, ahogy az alapanyag nyomonkövetése sem jelent majd érdemi problémát a cégek számára. A kérdés sokkal inkább az, hogy később sikerül-e a fogyasztóknál elérni, hogy a termékeredet valódi szempont legyen a vásárlások során. Fazekas úgy véli, hogy ebben egy kormányokon átívelő, hosszú távú programra lenne szükség. Példaként említi: Ausztriában sokéves kormányzati felvilágosítóprogramokban magyarázták el az ottani vásárlóknak, hogy mit jelent a hazai termék fogalma, illetve a hazai termék vásárlásának mi a jelentősége.

Nálunk ilyen programról nem tudni. A termékeredetről szóló uniós kritikák között például az is szerepel, hogy hármas eredetmegjelölés –a VM rendeletében elválik a magyar termék, a hazai termék és a hazai feldolgozású termék fogalma – zavaros lehet a vásárlók számára. Fazekas Endre úgy látja: nálunk egyelőre eddig jobbára az érvényesült, hogy az egymást váltó kabinetek a kormányváltás után mondhatni „visszamentek a startvonalhoz”, azaz nem folytatták, amit az elődök elkezdtek.

Forrás: MTI

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk

eteltcsakokosan

Mire figyeljünk mák vásárlásakor?

eteltcsakokosan

Tavaszi ropogós

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató