Azzal szinte mindenki egyetért,hogy a libamáj finom, a libazsíros kenyér pedig jó időben, jó helyen fenséges tud lenni. De vajon hogy érik el mindezt a tenyésztők,és mit jelent ez az állatnak? Alábbi összeállításunkban erre keressük a választ.
A MAGYAR ÉRTÉKTÁR RÉSZE
A hízott libamáj tradicionális magyar termék, ezért az Európai Parlament döntése szerint előállítása a jogszabályi feltételek betartása mellett engedélyezett. Ez a döntés azért is volt fontos, hiszen a libamáj, Magyarország egyik kiemelkedő exportcikke. A hízott libamáj-termelésének mintegy 80%-a hazánkból származik. Az évente mintegy 1500 tonna exportra kerülő mennyiség közel 8 milliárd forint árbevételt jelent.
HIZLALÁS ETIKUSAN
A hízott máj elő állítására engedélyezett technológia előírásait a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 4. számú melléklete fekteti le, amelyet folyamatosan aktualizálnak, tovább szigorítva azt. A Baromfi Termék Tanács (BTT) által kidolgozott víziszárnyas-termékek előállításáról szóló kódexében pedig kitér a tollszedés és a hízottlibamájelőállításának szabályozására is. A kódex kialakítását az indokolta, hogy a jogszabályok háttéranyagán túl a fogyasztó is biztos lehessen abban, hogy a Magyarországon előállított baromfi félék (köztük a lúd- és kacsatermékek) nemcsak ízletesek és biztonságosak, valamint jó minőségűek, de elő állításuk során kiemelt figyelmet szánnak a technológia helyes betartására, az állatjóléti kérdéseket szem előtt tartva – olvasható a bevezetőben. A kódex egyebek mellett kiemeli, hogy a kiegészítő tápláláshoz csak jó minőségű, megfelelően előkészített takarmányt lehet felhasználni. Ennek alapját főként a kukorica adja. A kiegészítő táplálásnak kíméletesnek kell lennie, hogy az állat még csak véletlenül se sérüljön. A kiegészítő etetés során az állatokat egyedileg kezelik, veszik kézbe. Ellenőrzik, hogy a korábban elfogyasztott takarmány emésztésre került-e már. Csak benedvesített, puha takarmánnyal lehet takarmányozni a madarakat.
A KIEGÉSZÍTÔ TÁPLÁLÁS NEM FÁJDALMAS AZ ÁLLATNAK
A Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi bizottságának publikációja szerint a Magyarországon alkalmazott technológia során az állatok fájdalmat nem éreznek.A technológiában érintett vízi szárnyasok anatómiai sajátosságai miatt nem jelentkezik fájdalom vagy stressz a táplálás során, valamint a megnövekedett máj nem tekinthető kórosnak, nem okoz szenvedést az állatnak, ezért ez a Magyarországon évszázados hagyományokkal rendelkező eljárás nem jelent a vízi baromfik számára több kockázatot, mint más állattartási technológiák.
NÉBIH MINT HATÓSÁGI HÁTTÉR
A hatósági állatorvosok az ország érintett területein egységes szemlélettel, központilag kiadott állatjóléti ellenőrzési lista felhasználásával felügyelik a tevékenységet, a hizlalási és tollszedési idő szakban kiemelt gyakorisággal. Annak érdekében, hogy az állatjólléti előírások mindenképpen betartásra kerüljenek, a hatóság kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési rendszerében kiemelt kockázatú minősítésű ként szerepelnek az ilyen tevékenységet folytató telepek.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A hazai állatvédelmi szabályozás alapját képező, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében külön szerepelnek a házilagos, illetve az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsa kiegészítő etetésére, valamint liba esetében a tollszedésre vonatkozó említések. A részletszabályokat a mezőgaz da sági haszonállatok tartásának állat védelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet határozza meg. Emellett a Tanácsnak a gazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezményéhez kapcsolódó, a kacsák és libák tartásáról szóló ajánlásait is figyelembe kell venni. A jogi szabályozás nagy hangsúlyt fektet az állatok jólétére és megfelelő tartására, nevelésére. Egyebek mellett előírja például, hogy a kiegészítő táplálás csak kíméletesen, a meg fe lelő szaktudással és állatismerettel rendel kező szakemberek által végezhető, illetve csak olyan, engedélyezett technológiával, amely biztosítja az állatok egészséges és sérülésmentes növekedését.
Forrás: NÉBIH
