Hogy állapítják meg?…

Hogyan állapítják meg egyes élelmiszerek energiatartalmát?

Az élelmiszereken kötelezően megjelenítendő tápértékjelölés része az energiatartalom, amelyet kJ (kilojoule) valamint kcal (kilokalória) mértékegységben adnak meg. Az energiatartalomnak az élelmiszer értékesítésre kerülő állapotára (pl. müzliszelet, babkonzerv), vagy pedig a fogyasztásra kész élelmiszerre kell vonatkoznia, de ebben az esetben meg kell adni az elkészítés pontos módját is, amivel a megjelölt energiatartalmú ételt kapjuk, hiszen például egy instant kakaóital tejjel készítve magasabb energiatartalmú, mintha vízzel készítenénk.
Az élelmiszerek tápanyag értékeinek, tehát pl. a zsír, szénhidrát, rost és fehérjetartalmának a megadása több módon történhet: laboratóriumi mérésekkel, a felhasznált alapanyagok ismert tápanyag értékeinek felhasználásával, illetve szakirodalmi adatok alapján. Az egyes tápanyagok energiatartalmából számítható ki ezután a termék energiatartalma. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a szakirodalmi adatokból történő számítás során a kiugró (legalacsonyabb és legmagasabb) értékeket ne vegyük figyelembe, mert az sokat torzíthat a számítás helyességén, és megtévesztő eredményt adhat.
Az energiatartalmat a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletben meghatározott módon kell számítani, eszerint pl. 1g szénhidrát energiatartalma 17kJ (4kcal), 1g fehérje szintén 17kJ (4kcal), 1g zsír pedig 37kJ (9kcal) energiatartalommal bír. A szénhidrátokon belül a poliolok (cukoralkoholok) 10kJ (2,4kcal) értékkel számolandók, de a cukoralkoholok közül az eritritnek nincs energiatartalma! Emellett fontos, hogy a rostnak is van energiatartalma, 1 gramm 8kJ (2kcal). Az energiatartalom kiszámításakor figyelembe kell vennie a vállalkozónak még pl. az etil-alkohol és a szerves savak (pl. ecetsav, citromsav) energiatartalmát is.