Fűben, fában orvosság

Interjú a füves Gyuri bácsival…
A Bükkszentkereszten élő Gyuri bácsi több generáció tudását, örökségét használja, gyarapítja és adja tovább, amikor a gyógynövényekről beszél, ír, tanácsot ad a hozzá fordulóknak, vagy éppen begyűjti a növényeket. A füves emberként ismert Gyuri bácsi nagymamájától tanulta, melyik növény mire való, több mint 150 féle gyógynövényt alkalmaz.
– Amikor itt a gyógynövényszedés ideje, akkor Gyuri bácsi egészen annak szenteli az idejét. Milyen gyógynövényeket kell vagy lehet gyűjteni júliusban?
Július jelenti számunkra Bükkszentkereszten a legmozgalmasabb időszakot. Ilyenkor nagyon sokféle növényt kell gyűjtenünk, ide tartozik a megfázást kezelő és immunerősítő fürtös menta, a gyulladáscsökkentő diólevél, a veseműködést segítő tejoltó galaj, a köhögéscsillapító apróbojtorján, de még sorolhatnám: a zsurló, az útifű, a meggylevél, az orbáncfű, a kígyószisz, a somkóró…
– Ebben az időszakban csak a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapon (július 19-20.) vesz részt Gyuri bácsi, ahol tanácsokat lehet kérni tőle, és előadást is tart. Milyen konkrét témája lesz a mostani előadásának?
Idén a rendezvényünk első napján, szombaton, a gyógynövények haszna és használata lesz előadásom témája, vasárnap pedig az egészségünk megőrzése gyógynövényekkel téma kap színteret.
– Hétvégenként naponta húsz embert fogad Gyuri bácsi személyes tanácsadásra. Milyen tanácsokat szoktak kérni általában?
Ezek mindig eléggé eltérőek. Sokan fordulnak hozzánk betegség kezelése céljából, akik kiegészítő kezelésként szeretnék a teákat megpróbálni. Egyre többen kérnek tanácsot azok, akik még nem betegek, csak szeretnék egészségüket megőrizni. A már betegséggel élők közül sok a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő, mozgásszervi betegek, de nagyon sok fiatal pár is ellátogat Bükkszentkeresztre, akik a Babaváró csomagunk után érdeklődnek.
– Gyuri bácsi tapasztalatai szerint mennyiben különböznek a városi és a nem városban élő emberek problémái? Meg lehet-e állapítani, hogy az egyes tájegységekben, vagy területeken, milyen jellegzetes gondok vannak?
Biztos, hogy vannak eltérések, de ezeket magam nem vélem felfedezni. A kérdés kutatásával soha nem foglalkoztam, annak, aki hozzám fordul, nagyon szívesen adok tanácsot, legyen bármilyen baja, jöjjön bárhonnan. Persze köztudottan a városokban rosszabb a levegő, több a légúti megbetegedés. A vidékiek, falun élők néhol pedig szerencsések még, hogy öregjeik emlékeznek a gyógynövények használatára.
– Gyuri bácsi egy rádiós interjúban említette, hogy az 1200 körül keletkezett Halotti Beszédben le van írva egy „egészségvédő naptár”. Ez mit jelent pontosan? A népi gyógyászat idáig és még régebb időkre nyúlik vissza?
A gyógynövényekről szóló első feljegyzések a korai kódexekből valók. A XII. századi Pray- kódex, melyben a Halotti beszéd található, olyan egészségügyi tanácsokat is tartalmaz, amelyeket ma tisztítókúrának hívnánk.
– Nagyon népszerűek a tíz év óta megrendezett gyógynövénygyűjtő-túrák, s ebben az évben már kétféléből is választhatnak a látogatók. Kik a résztvevők? Minden korosztály? Érdeklődők, szakmabeliek is?
Valóban, a túráink nagyon népszerűek. Elsősorban fiatalok a résztvevők, akik az egészséges életmódra törekszenek és nyitott, természetszerető emberek. Nagyon sok visszatérő vendégünk van, akad közöttük orvos, gyógyszerész, természetgyógyász is.
– Aki figyel az egészségére, vagy szeretne meggyógyulni, tudatosabban is étkezik. Vannak-e olyan gyógynövények, amelyek fűszerként is használhatók az ételeinkbe? Milyen gyógynövényeket javasol inni, hogy szervezetünk jól bírja a nagy meleget?
Nagyon sok fűszerként is használható és használt gyógynövényünk van. Ilyen a kakukkfű, a különböző menták, a borsfű, a majoranna, bazsalikom, kömény. A nagy melegben fontos a megfelelő mennyiségű folyadékpótlás, tiszta víz formájában. A gyógyteák közül lehet a csipkebogyóteát inni hidegen, különféle menta teákat (borsmenta, fürtös menta), valamint ajánlom a „nyári tea” keverékünket is, amely hűsítő és frissítő hatású.
 Jótanácsok:
A férfiak és a nők jellegzetes problémáira is ajánl teákat Gyuri bácsi. A prosztata-problémák idősebb korban jelentkeznek, de megelőzés és tisztítás céljából már húsz éves kortól folyamatosan lehet gyógyteát inni. A kisvirágú füzike teáját 40 éves kortól fogyaszthatják, havonta-kéthavonta egy-egy csészével, 60 éves korban pedig már heti háromszor ajánlatos inni egy-egy csészével, kiegészítve a héj nélküli gyógy-tök magjának fogyasztásával. A Gyuri bácsi által javasolt mennyiség ebből naponta 3-szor 20 szem. A férfiasság megőrzése érdekében szurokfűből készült tea, a zeller minden formája, illetve a fürjtojás vagy a gyöngytyúk tojásának sárgája ajánlható fogyasztásra.
Nők számára a menstruáció alatti görcsös fájdalom ellen többféle teát is javasol Gyuri bácsi. Jó hatású ilyenkor a közönséges cickafarkfű és a szurokfű. Endometriózis esetére cickafark és diólevél főzete ajánlatos. Gyuri bácsi a honlapján (http://gyorgytea.hu/) megtalálható videón részletesen is elmondja, hogy milyen sokoldalúan használható a cickafarkfű és a diólevél több női probléma (felfázás, fertőzések, gyulladások) ellen.
Fotók: Éberling András