Ételtcsakokosan

Fecseg a felszín, hallgat a mély

2022. július 27.

Egyre többen és egyre többet gondolunk a hűsölésre, a friss habokban való megmártózásra. Egyre többször jut eszünkbe nosztalgikusan, vagy mint vágyott nyaralási célpont hazánk legnagyobb tava, a Balaton. És ha nyaralás és Balaton, akkor hal!

Persze nem a hekk, hiszen azt, mint tudjuk távoli tájakról fagyasztva hozzák, hanem a Balatonban élő, honos fajok. Ahogy a cím is írja, „Fecseg a felszín, hallgat a mély.”, mi most arra vállalkozunk, hogy „megszólaltassuk” a Balaton mélyét, és bemutassuk az ott élő halakat.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb felületű sekély tava. Ez, vagyis a tó jellege meghatározza a benne élő halfauna, a halfajok összességének összetételét. Eredetileg keszeges-süllős tónak jellemezték a Balatont, mert a halfajok legnagyobb részét a dévérkeszeg és a rá vadászó legfőbb ragadozó halfaj a fogassüllő tette ki.

Természetesen, elsősorban az emberi beavatkozások hatására, a halállomány az elmúlt időszakban (évszázadban) nagyban módosult. Ilyen beavatkozások voltak a vízterület szabályozása, amibe bele tartozik a berkek leválasztása a déli parti vasút kiépítése során, a Sió-zsilip megépítése, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének kiépítése, de jelentős hatással voltak a különböző halfajok telepítései is.

A beavatkozások ellenére a Balaton jelenlegi halállományában továbbra is meghatározóak a keszegfélék, elsősorban a dévérkeszeg. Mostanra azonban az intenzív haltelepítések miatt jelentős a pontyállomány is a tóban. A garda szintén jelentős állománnyal rendelkező őshonos halfaj, mely a téli időszakban csapatokba gyűlve tűnhet fel.

Számos idegenhonos halfaj is hosszabb ideje jelen van a tóban, melyek közül az angolna és a busa egyre csökkenő arányt képvisel.

Más idegenhonos fajok azonban önfenntartó állománnyal rendelkeznek a tó vízgyűjtő területén, ezért állományuk stabil, esetleg növekvő is lehet. Ilyen fajok az ezüstkárász és a törpeharcsa.

Az értékes ragadozó halfajok közül továbbra is a fogassüllő a legjelentősebb, de a csuka- és harcsaállomány sem lebecsülendő. Az itt felsorolt fajok mindegyike – talán a törpeharcsa kivételével –, fogyasztható halfaj, melyeknek számos elkészítési formáját alkalmazzák a régióban. A törpeharcsa nagyobb példányai is felhasználhatóak lehetnének, de a Balatonban jelenlévő fekete törpeharcsa mérete ritkán haladja meg a 10-15 dkg-ot.

A balatoni hal, elsősorban a 2000-es évek elejétől tapasztalt vízminőség-javulás miatt, nagyon jó, tiszta ízű, egészséges táplálék, ezért nem csoda, hogy jelentős lenne a kereslet iránta.

Azonban a Balaton halállománya hogyan is kapcsolódhat a terület gasztronómiájához? A jelen jogszabályi háttér miatt a kereskedelmi célú halászat megszűnt a vízterületen. Ez azt eredményezi, hogy a vendéglátóhelyek a Balatonból, kevés kivételtől eltekintve, nem jutnak kifogott halhoz. Ilyen kivételek az ökológiai célú, állományszabályozó halászatból származó halfogás, ami az utóbbi időben esetenként fordult elő. Tehát a vendéglátóhelyek halellátását nem a Balatonból, hanem elsősorban tógazdaságokból, egyéb haltenyészetekből, vagy külföldről behozott halfogásokból biztosítják.

Jelenleg, ha valaki ténylegesen a Balatonból származó halat szeretne fogyasztani, akkor ahhoz horgászat útján tud hozzájutni. A horgászatból származó halfogás, kereskedelmi forgalomba nem hozható, azaz nem eladható, de még el sem ajándékozható. Ennek részleges feloldására készült a Balatoni hal – Földrajzi Árujelzők Program, mely néven a Balatonban élő vagy a Balaton vízgyűjtőterületén szaporított, nevelt és élő fogassüllőt vagy pontyot, amelyet hűtött vagy fagyasztott formában hoznak kereskedelmi forgalomba. Feltételezhetően az ilyen néven forgalomba hozott hal azonban nem a tóból származik.

Annak ellenére, hogy az éttermekben, halsütőkben bizonyára már nem a Balatonból származó halból készülnek az ételek, érdemes kipróbálni ezeket, mivel a halak ellenőrzött forrásból származnak, halat fogyasztani pedig egészséges és a nyárhoz hozzá tartozik a halsütőkben, éttermekben történő étkezés élménye is. Akinek viszont, horgászat révén sikerül balatoni halhoz, pontyhoz, keszeghez, fogashoz jutnia, annak kívánunk sikeres halászléfőzést, vagy grillezést!

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Hogy lehet küldeni?…

eteltcsakokosan

Mindent az almaecetről

eteltcsakokosan

#2. A hűtőtakarítás 6 parancsolata

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató