A magyarországi „élelmiszer-kommandó”, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága tavaly szeptember óta működik. Az igazgatót, Helik Ferenc hatósági főállatorvost a tapasztalatokról kérdeztük.
Mit vizsgál a Kiemelt Ügyek Igazgatósága?
Főként az élelmiszerrel összefüggő szabálytalanságokat. Magyarország összes településén ellenőrizhetünk és intézkedhetünk azokban az egységekben, amelyek élelmiszert állítanak elő vagy forgalmaznak. Célunk az, hogy a nagy számú vásárlót érintő, több megyére kiterjedő ügyekben vizsgálódjunk, akár egyszerre több helyen is. Fogyasztói, zöld számos bejelentések alapján, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a rendőrség és saját információink alapján döntjük el, hogy hol végzünk ellenőrzést.
Milyen hatékonysággal dolgoznak?
Tavaly szeptember óta 147 alkalommal ellenőriztünk, 85%-ban találtunk szabálytalanságot. A találati arány mutatja, hogy célzatosan, gyanú alapján derítjük fel az ügyeket. Az eddigi munkánk eredményeként 1300 tonna, egészségre veszélyt jelentő terméket vontak ki a forgalomból. A termékek köre széles: zöldség, gyümölcs, fagyasztott élelmiszer, hús, száraztészta, növényvédő szer is akadt. A klasszikus élelmiszer-ellenőrzés mellett a figyelmünk kiterjed az olyan esetekre is, amikor állatvédelmi szempontból kell vizsgálódni. Volt olyan ügyünk, amikor 40, rossz körülmények közt tartott kutya elhelyezésében kellett eljárni.
Hány főből áll és hogyan dolgozik a csapatuk?
Tizenöten vagyunk, a létszámba a jogászunk és a titkárnőnk személye is beleértendő. Öszszeszokott csapatként, rugalmas időbe osztással végezzük az ellenőrzéseket, ez gyakran napi 24 órás ügyeletet, szolgálatot, mobilitást követel. Szoros stratégiai együttműködésben vagyunk a NAV-val. Az ő bevetési egységük, illetve a készenléti rendőrség gondoskodik a biztonságunkról, erre kiemelt esetekben szükség is van. Amikor egy-egy helyszínt ellenőrzünk, és ott szabálytalanságot találunk, azt az egységet később ismét felkeressük. A szabályok betartásában a távol-keleti éttermek jellemzően lazábbak másoknál, de együttműködésre készek.
A tapasztalatok alapján milyen az élelmiszer-biztonság Magyarországon?
Naponta körülbelül 10 ezer tonna élelmiszert fogyasztunk el, ennek csupán 5%-a volt kifogásolható minőségű. Erre alapozva mondhatjuk, hogy − a megyei igazgatóságok illetékességéhez tartozó − folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően jó színvonalú, és az uniós átlagnál magasabb fokú az élelmiszer-biztonság. A több országot érintő, nagyobb járványok, mérgezések, hamisítások vagy (mint például legutóbb a lóhússal kapcsolatos) csalások egyike sem hazánkból eredt. Ennek ellenére tény marad az is, hogy az üzletekben árulnak romlott párizsit, lejárt szavatosságú termékeket. Az elsődleges felelősség a forgalmazóé, de a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megóvják magukat az élelmiszereredetű megbetegedéstől.
Milyen óvintézkedéseket tegyen a fogyasztó?
A tudatos vásárlás a legfontosabb. Megszokott és bevált helyeken vásároljunk, ahol eddig sem volt problémánk az áruval. Legyünk tisztában avval, hogy meddig fogyasztható a termék, olvassuk el a jelöléseket. Mi magunk is úgy szállítsuk haza az élelmiszert, hogy nagybevásárláskor például ne tegyük ki több órás hőségnek a hűtést igénylő tejet, tejterméket, húst. Ha pedig vásárlás során bármilyen, élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható termékkel találkozik, hívja a NÉBIH ingyenes Zöld számát: 06-80-263-244.
Forrás: NÉBIH
