Tart a póréhagyma betakarításának időszaka, érdemes tehát kimenni a piacra és beszerezni egyet a mai vacsorához.
A póréhagyma vagy régies nevén a párhagyma a hagymaformák alcsaládjába tartozó növény. Méltatlanul kevéssé ismerjük, pedig kiemelt figyelmet érdemelne, ugyanis fogyasztása nagyon egészséges, magas A-, B1-, C- és E-vitamin tartalma, ásványi anyagokban is bővelkedik, kiemelendő cink, kalcium, kálium, mangán, szelén és vas tartalma.
A póréhagymát igen régóta termesztik világszerte, ám hazánkban csak nem rég figyeltek fel rá. Először valószínűleg Mezopotámiában termesztették, de közkedvelt volt a rómaiak körében és a VI. században a skótoknál és a walesieknél is.
A póréhagymának számos olyan összetevője van, amelyek jótékony élettani-hatással bírnak. Ilyenek az illóolajai, melyek baktériumölő hatásúak, valamint az allicin, amely segíti a belek mozgását, ehhez még szintén hozzájárul a magas élelmi rost tartalma. Rutén tartalma erősíti a véredények falait, segít megakadályozni az erek elzáródását, valamint csökkenti a vér zsír- és koleszterinszintjét. Továbbá fontos összetevőik a mézga-anyagok, amelyek köptető hatásuk révén segítenek legyőzni a légúti fertőzéseket és a gyulladásokkal is kiválóan veszik fel a harcot.
Termesztés
A leggyakoribb hagymafajokkal ellentétben a póréhagyma kétéves növény. Első évben csupán a levelei fejlődnek ki, majd második évre hoz egy másfél-két méter magas szár végén virágzatot. Megkülönböztetünk nyári és téli fajtája is, ám termesztésre elsősorban a téli póréhagymát ajánljuk, ennek levelei keményebbek, húsosabbak, melynek köszönhetően még a telet is átvészelik.
A póréhagymát magról is és palántázással is termeszthetjük. A magokat március elején kell elültetni vagy már most állandó helyére 30 cm-es sortávolságra vagy ládába, amelyből április végén ültethetjük ki a kétleveles palántákat. Ezután egész nyáron kapálást, gyomlálást és műtrágyázást igényel. Napfény és víz igényes növény, ezért csak öntözéssel ajánlott a termesztése.
A póréhagyma fehér része a legértékesebb, ami viszont csak fény hiányában marad fehér, ezért termesztéskor a hagymasorokat bizonyos idő közönként töltsük fel földel.így a fehér rész hosszabb lesz.
Két gyakori kártevője a hagymalégy és a hagymamoly melyek ellen könnyen védekezhetünk, ha vegyesen vetjük más növényekkel. A légy ellen a paradicsom és a zeller, míg a moly ellen a répával való együtt ültetés segíthet.
Vásárlás
Ha nincs kertünk, hogy magunknak termesszük a póréhagymát, akkor meg is vásárolhatjuk, a legtöbb zöldségesnél, szinte egész évben. Válasszunk friss hagymát, ami élénk színű, kemény tapintású és szorosan záródó levelű, és amelyiknek a leghosszabb a fehér része. Amelyik hagyma már puha tapintású, azt régen szedték le. Télen fagy miatt a póréhagyma levelei kékeszöld árnyalatúak is lehetnek.
Tárolás
A póréhagymát a többi hagymához hasonlóan sokáig tárolhatjuk. Ha boltban vásároltuk, hűvös, száraz helyen mosás nélkül tároljuk, de hűtőszekrényben is eláll, akár 10 napig is. A saját termésű póréknak legjobb, ha ásunk egy gödröt és ebbe egymáshoz szorosan helyezzük a hagymákat, és földdel betakarjuk. Így akár hónapokig is eltartható.
Fogyasztás
A póréhagyma nyári és téli változatát különböző képen hasznosíthatjuk. A nyárit főként frissen, zöldhagymaként fogyasztják, több kedvező tulajdonsága miatt. Ilyen például, hogy a vöröshagymához képest alacsonyabb az allilszulfid-tartalma, ami a kellemetlen hagymaszagot okozza fogyasztás után, így rövidebb ideig okoz kellemetlenséget. A frissen fogyasztás előnyeként megmarad a hagyma magas C és B1 vitamin tartalma. A téli póréhagymát használhatjuk salátákhoz, töltött ételekhez vagy levest is főzhetünk belőle a hideg estékre. A téli változat erős levelei kiválóan aszalhatóak, ezért szárított zöldségkeverékeknek gyakori összetevője.
Fogyasztás előtt fontos, hogy alaposan megtisztítsuk, ehhez, ha van rajta még gyökér, akkor távolítsuk el a az elszáradt levelekkel együtt. A leveleit a szártól kifelé mossuk, hogy a rajta lévő homokot és földet ne mossuk bele a levél tövekbe.
