Ételtcsakokosan

Édes díszek a fenyőfán

2017. december 15.
image2 (2)

Piros, arany, zöld, kék színekben pompázó sztaniolpapír, melyből mindössze  egyetlen mozdulat és előbukkan egy aprócska, csokoládéval bevont finomság. A szaloncukor a maga nemes egyszerűségében igazi sajátosságnak számít, hiszen ebben a formában sehol a világon nem ékesíti a karácsonyfát.
Magyarországon fejenként közel 1,5 kg szaloncukor fogy az ünnepek alatt, azért néhány dolgot itt is szem előtt kell tartani, mielőtt bevásárolunk belőle.
image2 (2)
Történetét tekintve francia földről indult és osztrák közvetítéssel jutott el hazánkba. Az első feljegyzések báró Podmaniczky Frigyes emlékirataiban olvashatóak, mely szerint egyik nagynénikéje, egy osztrák hölgy állított először karácsonyfát Magyarországon 1825-ben, amit különböző gyümölcsökkel és aszalt finomságokkal díszített fel Maga a szaloncukor készítés azonban csak az 1800-as évek végén jelent meg, nevét pedig a német „Salonzuckerl” szóból kapta, ezért nem meglepő, hogy Jókai Mór is „szalonczukkedli”-nek nevezte egyik írásában. Először csak egyszerű cukorféleségeket, majd csokoládé golyócskákat burkoltak selyempapírba, később sztaniolba. Egy úgy nevezett „ricselő gép” volt az, ami idővel segítette az édesség sajátosan rojtozott csomagolását elkészítését.
A századfordulón a cukrászok külön mintakönyv alapján készítették a szaloncukrot a kívánt ízűre és burkolatúra, ezek pedig elegáns csomagokban kerültek a vásárlókhoz. Számtalan cukrászdának megvolt a saját titkos receptje, ezen felül sok család maga gyártotta otthon a szaloncukrot. A neves cukrászdák a nagy mennyiségű szaloncukrokhoz naponta volt, hogy 25-30 kg csokoládét felhasználtak. A pozitív formákat rizslisztbe mártották és az így keletkezett mélyedésekbe öntötték a folyékony cukrot. Miután a cukor megdermedt kivették a formából és sztaniolpapírba csomagolták, esetleg valamilyen karácsonyi figurával díszítették, hogy méltó módon kiegészítse a tehetősebb családok karácsonyfáját.
A szaloncukrok gyári készítése a 19. század végén jelentek meg, így a jó minőségű, szépen becsomagolt édességet kedvezőbb áron tudták a háziasszonyok megvásárolni. A világháborúk alatti szegénység némiképp visszaszorította a szaloncukor-termelést, egyre több család kényszerült arra, hogy otthon állítsanak elő különböző fára függeszthető finomságot. Az ötvenes években tűntek fel az uniformizált konzum és zselés ízesítésű cukorkák, napjainkban pedig kiszélesedett az ízválaszték, illetve kifejezetten kedveltté váltak a kézműves édességek.
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a szaloncukor a karácsonyi ünnepkörhöz kötött, hagyományos termék, amely meghatározott szemnagyságú, két végén rojtozott selyempapírba és színes alufóliába vagy fémgőzölt fóliába pillangós zárással, szemenként csomagolt édesipari készítmény. A kiszáradás megakadályozására és az élvezeti érték növelésére a szemeket védőbevonattal (kandiszréteg vagy csokoládé-, illetve egyéb bevonat) látják el. Az Élelmiszerkönyv azt is meghatározza, hogy 1 kg termékben legalább 70 szem édességnek kell lenni. A szaloncukroknak a gyártási eljárás szerint  két típusát különböztetjük meg: töltött, mártott. A mártott szaloncukroknak először a korpuszát készítik el, ami nagyon változatos ízesítésű lehet (ismertebb a fondan, dúsított fondan, zselés, marcipán). A töltött szaloncukrok legfinomabb szortái csokoládé (ét,- tej,- fehér) formába öntésével készülnek változatos ízű krémes, gyakran mogyorós, mandulás, gyümölcsös töltelékkel.
Mire figyeljünk vásárláskor?

  • Figyeljünk oda a tárolási körülményekre (hőfok, illatok/szagok, higiénia).
  • Kezdjük a vásárlást a címke elolvasásával (pontos megnevezés, összetevők listája, minőség megőrzési idő, a gyártó adatai). A termék jelölésekor a fantázianév mellett fel kell tüntetni a pontos megnevezést, valamint az összetevőket is csökkenő sorrendben.
  • Amennyiben kimért, piaci szaloncukrot vásárolunk lehetőség szerint ellenőrizzük (a gyűjtődobozról) a gyártót, a termék megnevezését, a minőség-megőrzési időt. Ha a szükséges információk nem állnak rendelkezésre, akkor kockázatos a vásárlás, mivel gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a termék eredete. Sose vásároljon az aluljárókban kínálgatott, gyanúsan olcsó, ismeretlen eredetű árukból.
  • Sérült, szakadt csomagolású terméket ne vegyünk meg.
  • Csak olyan terméket vásároljunk meg, amelyen magyar nyelvű termék jelölés is található.
  • Ha teheti, ét- vagy tejcsokoládéval bevont szaloncukrot válasszon. Vásároljunk inkább kevesebb, de jobb minőségű terméket.

 
Forrás: origo.hu
eteltcsakokosan.hu

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

A lejárati dátum meddig érvényes a gyakorlatban?

Nagy-RicsoyN

Meddig tárolhatjuk a hűtőszekrényben a maradék rizst?

eteltcsakokosan

Növényi tejek

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató