Ha figyelmesen megnézed egy csomagolt élelmiszer címkéjét, érthetetlen rövidítéseket találsz rajta. Vegyük például egy keksz összetevőit: búzaliszt, cukor, növényi zsír, térfogatnövelő-szerek (E500, E503), étkezési só, aroma, színezék (E150a), antioxidánsok (E334, E224). Vajon mik ezek a számok, mire valók és kell-e félnünk tőlük?
E-számok: az egységes rendszer
A számok mögött mindig egy-egy adalékanyag bújik meg. Ezek olyasmik, amelyet normális esetben nem fogyasztunk élelmiszerként, de készítésük során szándékosan adják hozzá az élelmiszerhez vagy ételhez. Miért teszik ezt? Mert meg akarják változtatni vele valamelyik tulajdonságát: az ízét az aromákkal, a színét a színezékekkel vagy az eltarthatóságát a tartósítószerekkel. Még felsorolni is sok lenne, hogy ezeken kívül még hány célra használnak különböző adalékanyagokat. A számokat pedig azért kapták, hogy anyanyelvétől függetlenül mindenki megérthesse, mi van a kedvenc csokijában vagy joghurtjában. A periódusos rendszerhez hasonlóan tehát a Föld minden országában ugyanazt jelenti az E500 – ami egyébként a nátrium-hidrogén-karbonátot, azaz a közönséges szódabikarbónát rejti.
Most akkor ezek egészségtelenek?
Sokszor hallani azt, hogy az E-számok károsak az egészségre. Kétségtelen, hogy jelentős részük mesterséges anyag, amelyeknél még lehetne is okunk az aggodalomra, de ezért még nem kell pellengérre állítani őket. Minden adalékanyag nagyon szigorú tesztelésen megy át, amelyet komoly tudósok végeznek, és csak olyan mennyiségben lehet használni, amely bizonyíthatóan nem okoz problémát.
E-számok, amit a nagyi is használ
Sok olyan anyag van, amit már az ókori görögök vagy rómaiak is használtak, hogy ételeiket kellemesebb ízűvé vagy szebb kinézetűvé varázsolják. A nagymamád, vagy anyukád is használ mindennap ilyeneket, sőt olyan E-számok is léteznek, amelyek akár egy frissen leszedett almában is megtalálhatók. Ilyen például az E330, ami egyszerű citromsav, vagy az E270, ami a tejsav, esetleg az E300, ismertebb nevén a C-vitamin. A nagyi sok befőttet rakott már be E211-el, amit a boltban nátrium-benzoát néven vesz meg tartósítóként. Te pedig minden pillanatban sok E941-et és E948-at veszel magadhoz, hiszen ezek nem mások, mint a minket körülvevő levegő 78 százalékát alkotó nitrogén és a 21 százalékát kitevő oxigén. Ugye így már mindjárt más?
De akkor mi a probléma velük?
Időnként kiderül egy-egy adalékanyagról, hogy valamilyen problémát okoz. Ilyenkor az illetékes hatóságok rövid időn belül megtiltják a használatát, és többet nem lehet vele találkozni az élelmiszerekben.
Azt azonban a táplálkozással foglalkozó szakemberek is elismerik, hogy az adalékanyagoknak lehet olyan hatása, amelyet még nem ismerünk. Sőt, egyáltalán nincsenek ismereteink arról, hogy mi történik a testünkben akkor, ha sokféle E-számot tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk rendszeresen, mivel ezek az anyagok akár kölcsönhatásba is léphetnek egymással. A több száz féle anyagnak szinte megszámlálhatatlanul sok kölcsönhatása lehet egymással, amelyet ma még nem ismerünk.
Szabad E-számos élelmiszert enni?
Persze, hiszen az előbb láthattad, hogy ezek között vannak természetes anyagok, de olyanok is, amelyeket évszázadok óta használunk. Az óvatosság azonban nem árt: nézd meg a címkét, és ha túl sok E-számot látsz rajta, fontold meg, hogy megeszed, vagy megiszod-e! Ügyelj arra is, hogy minél természetesebb élelmiszereket, például teljes kiőrlésű gabonaféléket, magas gyümölcstartalmú leveket, sok tejet és tejterméket fogyassz. Ezek jellemzően kevés, vagy semmi adalékanyagot sem tartalmaznak.
Szó sincs tehát arról, hogy ha valaminek E-száma van, az feltétlenül valami egészségtelen mesterséges vegyület volna. Egyszerűen annyit jelent, hogy segítségükkel tudhatod, mi van abban, amit megeszel. Ha pedig okosan táplálkozol, és sokat mozogsz, semmi okod aggodalomra.
Forrás: TÉT Platform
