Lassan kiürülnek a D-vitamin készleteink, mivel szervezetünk 2-3 hónapig képes tárolni a nyáron felhalmozódott D-vitamint, úgyhogy ideje odafigyelni az utánpótlásra. Megmutatjuk mely élelmiszerekben található sok D-vitamin.
Miért fontos a D-vitamin?
A D-vitamin legfőbb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, és az endokrin működést. Hiánya számos krónikus betegség kialakulásának a kockázata, amelyekről a későbbiekben olvashat.
Kinek kell odafigyelni a megfelelő D-vitamin bevitelre?
Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D-vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin hiány kialakulása.
Számos betegséget: rachitis, csontritkulás, csontlágyulás, csonttörés, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok, autoimmun-, szív-és érrendszeri-, központi idegrendszer megbetegedések, fertőzéseket hoztak kapcsolatba a D-vitamin hiánnyal, amelyekben szükségessé válhat a D-vitamin kiegészítés.
D- vitamin az élelmiszerekben
A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája (1. táblázat), valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, például a gabona készítmények, tejkészítmények (táblázat). Az élelmiszercímkéken feltüntetett ajánlott napi beviteli érték (RDA) százalékosan jelzi, hogy a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékhez viszonyítva hány százalékot tartalmaz az adott termék.
|
Élelmiszer 100 g |
Vitamin μg/100 g |
Ajánlott napi beviteli érték (RDA) %* |
| Száraztészta, 4 tojásos | 0,04 | 0,8% |
| Csiperke | 1,9 | 38% |
| Vargánya | 2,1 | 42% |
| Vaj | 1,5 | 30% |
| Borjúhús | 4 | 80% |
| Borjú-, marhamáj | 2,0 | 40% |
| Csirkemáj | 1,3 | 26% |
| Harcsa | 0,5 | 10% |
| Kaviár (orosz) | 5,9 | 118% |
| Lazac, konzerv | 10,0 | 200% |
| Tőkehalfilé | 2,5 | 50% |
| Tehéntej | 0,06 | 1% |
| Aludttej, kefir, joghurt (zsíros) | 0,03 | 0,6% |
| Tejföl | 0,3 | 6% |
| Tejszínhab | 1,1 | 22% |
| Tehéntúró, krémtúró (zsíros) | 0,09 | 1% |
| Ementáli, Pannónia | 1,1 | 22% |
| Tojás, egész | 24,0 | 480% |
| Tojás, egész* | 2,0 | 40% |
| Tojássárgája | 60,0 | 1200% |
| Tojássárgája* | 5,4 | 108% |
| Csukamáj, halolaj* | 250 | 5000% |
| Hering, atlanti, főtt, szárított* | 5.4 | 108% |
| Tonhal, olajos, konzerv* | 6.7 | 137% |
| Anyatej kiegészítő tápszer por | 10 | 200% |
| Folyékony tejpép | 1,7 | 34% |
| Klinikai tápszerek | 1,1-3,3 | 22%-66% |
| Forrás: Rodler I. (szerk.): Új Tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005.*USDA (Unites States Department of Agriculture) National Nutrient Database for StandardReference. URL: www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search |
||
Forrás és részletes információ: A Magyar Dietetikusok Országos szövetségének hírlevelében
