Húspótlók, alternatív fehérjeforrások

Az utóbbi időkben sokat lehet olvasni arról, hogy a húsok helyett egyre inkább más fehérjeforrások után kell néznünk a Föld növekvő népességének ellátására, a fenntarthatóság növelésére, vagy esetleg egészségünk érdekében.

De mik is ezek a húspótlók, alternatív fehérjeforrások? Hol találkozhatunk velük, és egyáltalán meg tudjuk már ezeket vásárolni? És vajon hogyan tudjuk védeni bolygónkat, egészségünket a mindennapi ételeink választása során?
Évtizedek óta léteznek húspótló, illetve vegán készítmények, mindannyian találkoztunk már különféle zöldségfasírtokkal, tofuval, extrudált szójakockával. Ezek a húspótlók azonban ízben, állagban, megjelenésben jelentősen különböznek a valódi húsoktól. Az utóbbi időkben a technológia olyan mértékben fejlődött, olyan új, innovatív termékeket fejlesztettek ki, hogy számos modern húspótló termék megszólalásig hasonlít az imitálni kívánt valódi hústermékhez.
A húsanalógokat két fő csoportra oszthatjuk. Vannak a növényi alapú húshelyettesítők, és a laborban vagy bioreaktorokban tenyésztett állati sejtek. A növényi alapú húshelyettesítőket úgy állítják elő, hogy a növényi fehérjéket (pl. borsófehérje, szójafehérje) valamilyen innovatív fizikai eljárással rostos szerkezetűvé teszik, majd színezéssel, ízesítéssel, zsiradékok hozzáadásával teszik húshoz hasonlóvá. Az ilyen nagymértékben feldolgozott termékeket leggyakrabban pl. burgerpogácsákként, vagy darált húsra emlékeztető, vegán húshelyettesítőként árusítják. Az olvasó ilyen növényi alapú húshelyettesítőkkel találkozhat a boltok polcain, gyorséttermek kínálatában.
Egy másik lehetőség húspótlók előállítására az, ha állati eredetű sejtekből, táptalaj felhasználásával, laboratóriumban tenyésztik a sejteket. Ez a technológia leginkább kísérleti fázisban van, kevés ilyen terméket árusítanak még a nagyvilágban. Az Európai Unióban ilyen módon előállított húspótlóra eddig nem adtak ki engedélyt.
Az alternatív fehérjeforrások kapcsán meg kell említenünk a mostanában nagy sajtóvisszhangot kapott rovarokat is. A trópusi országokban régóta hagyománya van a rovarfogyasztásnak, ahol a szűkölködő embereknek nagy segítséget jelentenek az ott élő, ehető, sokszor igen nagy méretű példányok. A nyugati kultúrában azonban a rovarfogyasztásnak nincsen ilyen hagyománya, az ilyen terméket az Európai Unióban forgalomba hozatal előtt, új élelmiszerként engedélyeztetni kell.
Olvashattunk arról, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nemrégiben a szárított lisztbogár lárváját emberi fogyasztásra biztonságosnak ítélte. A forgalomba hozatal engedélyéről az Európai Bizottság később fog dönteni. Addig tehát ilyen termékekkel jogszerűen nem találkozhatunk a magyar polcokon.
Végezetül térjünk ki arra a sokak által feltett kérdésre: vajon ha óvni akarjuk a környezetünket és az egészségünket, akkor ultrafeldolgozott növényi húspótlókat, vagy esetleg a sokak számára viszolygást keltő, rovar alapú élelmiszereket kellene fogyasztanunk?
Táplálkozási szempontból legelőnyösebb a feldolgozatlan (pl. a zöldségek, a gyümölcsök, tej, hús, tojás) és a minimálisan feldolgozott (pl. kenyerek, sajtok, joghurtok, konzervek, hagyományosan elkészített ételek) élelmiszerek fogyasztása. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. panírozott csirkefalatok, jégkrémek, torták, félkész ételek) nagymértékű fogyasztása és számos civilizációs betegség kockázata között (pl. elhízás, szívbetegségek) több tanulmány is összefüggést talált. Ha tehát az egészségünk érdekében növelni akarjuk étrendünkben a zöldségek és gyümölcsök arányát, akkor ezt a kevésbé feldolgozott zöldségekkel és gyümölcsökkel tegyük. Egészséges embernek a változatos, vegyes étrend javasolható, minél kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszerrel.
És mit tehetünk a bolygónkért? Az ultrafeldolgozott élelmiszerek előállítása nagyobb környezetterheléssel jár, így ha ezeket csak ritkán fogyasztjuk, máris tettünk a környezetünkért. A másik, amit könnyen megtehetünk Földünkért, hogy előnyben részesítjük a helyi vagy hazai előállítású, szezonális termékek vásárlását. Így kevesebb élelmiszert kell hatalmas távolságokból, környezetszennyező járművekkel szállítani.