Magyarországon a különböző csírák fogyasztása, még nem kiemelkedő jelentőségű, pedig könnyen beszerezhető és az egészség megőrzés szempontjából kiemelkedően jó beltartalmi értékekkel rendelkeznek. A magban található koncentrált formában mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlődő növénynek szüksége van. Például létfontosságú vitamint, fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz. Ezek a bioaktív anyagok, nem csak a növény számára lehetnek előnyösek, hanem a csírázó növény elfogyasztásával az emberi szervezet számára is.
Kiemelendő, hogy a csírák nyersen való fogyasztása, nem mindenkinek ajánlott, mivel előállítási körülményei bizonyos káros baktériumok szaporodásának kedvezhetnek. Fontos, hogy a várandósok, 5 éven aluli gyermekek, 60 éves kor felettiek, továbbá legyengült immunrendszerrel rendelkezők, kerüljék a fogyasztását.
Termesztés
Csak kifejezetten csíráztatásra alkalmas tiszta egészséges magok használhatóak fel. Csíráztatás előtt fontos eltávolítani a hibás szemeket. A töretek, fényezett szemek nem csíráznak ki.
Fontos, hogy a gazdasági célra szánt vetőmagok, étkezési célra nem alkalmasak!
A csíra nyerésére alkalmasak a gabonafélék; búza, árpa, rozs, zab, rizs, a hüvelyesek; bab, borsó, csicseriborsó, lencse, szója, valamint egyéb növények retek, például: lucerna, zsázsa, mustár egészséges vetőmagja.
Első lépés, hogy a csíráztatás megkezdése előtt mindig mossunk alaposan kezet. Legbiztonságosabb, ha fertőtlenített, alaposan kiöblített lyukas aljú csíráztató tálat választunk, de a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása mellett a befőttes üveg is megfelel a célnak.
Fontos, hogy lehetőleg kerüljük a földben történő csíráztatást az esetleges szennyeződések miatt. A magok esetleges fertőtlenítésére citromlé és ecet keverékében való áztatás, majd forró vizes öblítés illetve hideg vizes áztatás alkalmas, ez azonban a magok csírázó képességét ronthatja. A csíráztatás során a magokat naponta 1-2 alkalommal érdemes átöblíteni tiszta, hideg vízzel, illetve a láthatóan nem felelő magokat , melyek például jellegzetes szagúak, eltávolítani. Minden növény esetében más az ideális csírázási hőmérséklet, illetve a csírázási idő.
Néhány kedveltebb fajta
Búzacsíra: Gazdag E-vitaminban, B-vitaminokban és folsavban. Ásványi agyagok közül kiemelkedő mennyiségben tartalmaz foszfort, káliumot, magnéziumot és cinket. Kiváló gyümölcssalátákhoz, joghurttal müzliként.
Napraforgómag csíra Kellemes ízű, sok foszfort, kálciumot, fehérjét és E-vitamint tartalmaz. Magas a rosttartalma, az egészséges bélflórát táplálja. Magas foszfor- és kalcium-tartalma szükséges
Retekcsíra: Magas B-vitamin illetve folsav tartalmú, továbbá nagyobb mennyiségben található benne kálcium, kálium , magnézium, vas, foszfor. Kis mennyiségben étvágygerjesztő, de fontos, hogy egyszerre ne fogyasszunk belőle 1-3 evőkanálnál többet. Ajánlott szendvicsekhez, sajtokhoz, saláták ízesítésére.
Lucernacsíra: Magas B-, C-, D-, E-, K-vitamin , illetve magas béta-karotin tartalmú. Semleges friss ízű, szinte bármilyen ételhez felhasználható.
Mungóbab csíra: Magas A-, B-, C-, E-vitamin és folsav tartalmú, illetve az ásványi anyagok közül kiemelkőd mennyiségben tartalmaz vasat, foszfort és magnéziumot
Vásárlás, tárolás
A házilag csíráztatott magok legfeljebb 2-3 napig tárolhatóak hűtőszekrényben 5 °C körüli hőmérsékleten. A boltban vásárolt termékeknél minden esetben olvassuk el a használati utasításokat a termék frissességét. Éttermekben lehetőleg kerüljük a nyers csírák fogyasztását.
Felhasználás
A csírák kiválóan alkalmasak a mindennapi étrendünk kiegészítésére és megszínesítésére. Használhatóak szendvicsekhez, különböző saláták részeként, illetve kiváló alkotó eleme lehet különböző zöldség és gyümölcsturmixoknak. Esetenként használhatóak ízesítésre, vagy akár főételeink díszítésére.
