Mivel a távoli termőhelyekről hazánkba kerülő citrusfélék a szállítás során megromlanának, illetve kiszáradnának, így felületkezelést alkalmaznak és védőréteggel látják el.
A külső felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédő-szerek (például a gombaölő hatású ortofenilfenol, imazilil, tiabendazol, stb.) felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédő-szer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. Azt mindenképpen tudni kell, hogy a Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy mellette növényvédő-szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! – fel kell tüntetni!
Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható. Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
A gyümölcsöket a fogyasztás és felhasználás előtt meg kell mosni. Ezt követően ajánlott csak a nem felületkezelt, illetve bio citrom, narancs héját felhasználni süteménybe.
Ami kiemelendő és gyakran kimarad: kezet kell mosni és úgy bontani gerezdekre a gyümölcsöket!
Ezzel elkerülhetjük, hogy a héjról esetlegesen a kezünkre került növényvédő-szer vagy egyéb anyag a gerezdekre és ezáltal a szervezetünkben kerüljön.
Pont ezért az óvodákban is így járnak el a gyerekeknek szánt gyümölcsökkel, otthon is figyeljünk erre.
Másik érdekesség, hogy óvatosságból, érdemes a banán héját is megmosni.
Továbbiak: Fokozottan vigyázzunk a citrusfélék héjával
