Ételtcsakokosan

„A szőlő szebbé teszi a Földet és gazdagabbá az asztalt”

2019. október 1.

A szőlő az emberiség egyik legrégibb és legkedveltebb gyümölcse. Az ember az erdei szőlőt szelektálva tette kultúrnövénnyé.

A csemegeszőlő fajták más-más kontinensről és különböző időkből származnak. A bor- és az étkezési szőlő között nincs éles határ, mivel az étkezési szőlőből is lehet bort készíteni és fordítva. A hasonlóság ellenére azonban lényeges külső és belső különbségek vannak a két csoport között.

A szőlő táplálkozási értékét, étrendi- és gyógyhatását már az ókori orvosok is felismerték. Az orvostudomány ennek hátterét részletesen feltárta. Táplálkozási értékét elsősorban a benne lévő szőlőcukor és gyümölcscukor adja. Fogyasztása során fiziológiailag nagy hatású ásványi sók kerülnek a szervezetbe, melyek katalizátorként vesznek részt az anyagcserében. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz a szőlő káliumot, kalciumot, magnéziumot, nátriumot és vasat. Étrendi- és gyógyhatásában a különböző szerves savak (borkősav, almasav, csersavak) játszanak jelentős szerepet. Ezek javítják a bélműködést, gátolják a vesekő képződését. Fehérje tartalma nem jelentős, de aminosavainak kedvező hatása van a szervezetre. Számos vitamin található benne, pl. B-karotin, nyomokban B1, B2, B6, folsav. A szőlő fogyasztása csökkenti a belekben a toxintermelést, aktiválja azok bomlását a májban, megkönnyíti a kiválasztást a vesében, fokozza az epeműködést. Balatonfüreden az 1800-as évek végén a szívkórházban szőlőkúrát iktattak a betegek étrendjébe. Kedvező hatásai mellett finom íze, zamata teszi fontos gyümölccsé.

A csemegeszőlők között igen különböző megjelenésű fajtákat találunk. Küllemük, a bogyók konzisztenciája, héja, íze, zamata között nagy a változatosság. A piaci igények a szőlőnemesítőket a minél szebb és finomabb fajták előállításra ösztönözték. A hazai fajtanemesítés eredményeként is gazdagodott a fajtaválaszték. Az első magyar magánnemesítők (Mathiász János és Kocsis Pál) világviszonylatban is úttörő szerepet vállaltak a XIX. század végén. Békéscsabán Stark Adolf a világ legkorábbi fajtáját a ’Csaba gyöngyét’ nemesítette. Mathiász Jánosnak sikerült ennek koraiságát és muskotályos ízét nagy fürttel és nagy bogyóval kombinálni a világsikert hozó ’Szőlőskertek királynője muskotály’ fajtában. Az I. vh. után Poczik Ferenc előállította a nagy fürtű, nagy bogyójú csemegeszőlőt, a ’Pannónia kincsét’, mely ma is a legfontosabb csemegeszőlő fajtánk. Kocsis Pál fajtája az ’Irsai Olivér’ borszőlőként is nagy népszerűségnek örvend. Állami kutató intézetekben, egyetemeken csak a II. világháború után kezdték a csemegeszőlő nemesítését, ami az elődök munkáján alapult. A nemesítők ma már a rezisztenciát kombinálják a magvatlansággal az egyéb kedvező tulajdonságok megtartása mellett.
A hazai csemegeszőlő mennyisége nem elégíti ki a hazai piaci igényeket, ezért különösen a késő őszi időszaktól kezdve jelentős mennyiséget importálunk, főleg Olaszországból.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Mi a különbség az élelmiszer-fertőzés és az élelmiszer-mérgezés között?

eteltcsakokosan

„Tombol bennük a vágy, hogy segítsenek”

eteltcsakokosan

Kucsmagomba, a tavaszi különlegesség

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató