Ételtcsakokosan

„A szőlő szebbé teszi a Földet és gazdagabbá az asztalt”

2019. október 1.

A szőlő az emberiség egyik legrégibb és legkedveltebb gyümölcse. Az ember az erdei szőlőt szelektálva tette kultúrnövénnyé.

A csemegeszőlő fajták más-más kontinensről és különböző időkből származnak. A bor- és az étkezési szőlő között nincs éles határ, mivel az étkezési szőlőből is lehet bort készíteni és fordítva. A hasonlóság ellenére azonban lényeges külső és belső különbségek vannak a két csoport között.

A szőlő táplálkozási értékét, étrendi- és gyógyhatását már az ókori orvosok is felismerték. Az orvostudomány ennek hátterét részletesen feltárta. Táplálkozási értékét elsősorban a benne lévő szőlőcukor és gyümölcscukor adja. Fogyasztása során fiziológiailag nagy hatású ásványi sók kerülnek a szervezetbe, melyek katalizátorként vesznek részt az anyagcserében. Viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz a szőlő káliumot, kalciumot, magnéziumot, nátriumot és vasat. Étrendi- és gyógyhatásában a különböző szerves savak (borkősav, almasav, csersavak) játszanak jelentős szerepet. Ezek javítják a bélműködést, gátolják a vesekő képződését. Fehérje tartalma nem jelentős, de aminosavainak kedvező hatása van a szervezetre. Számos vitamin található benne, pl. B-karotin, nyomokban B1, B2, B6, folsav. A szőlő fogyasztása csökkenti a belekben a toxintermelést, aktiválja azok bomlását a májban, megkönnyíti a kiválasztást a vesében, fokozza az epeműködést. Balatonfüreden az 1800-as évek végén a szívkórházban szőlőkúrát iktattak a betegek étrendjébe. Kedvező hatásai mellett finom íze, zamata teszi fontos gyümölccsé.

A csemegeszőlők között igen különböző megjelenésű fajtákat találunk. Küllemük, a bogyók konzisztenciája, héja, íze, zamata között nagy a változatosság. A piaci igények a szőlőnemesítőket a minél szebb és finomabb fajták előállításra ösztönözték. A hazai fajtanemesítés eredményeként is gazdagodott a fajtaválaszték. Az első magyar magánnemesítők (Mathiász János és Kocsis Pál) világviszonylatban is úttörő szerepet vállaltak a XIX. század végén. Békéscsabán Stark Adolf a világ legkorábbi fajtáját a ’Csaba gyöngyét’ nemesítette. Mathiász Jánosnak sikerült ennek koraiságát és muskotályos ízét nagy fürttel és nagy bogyóval kombinálni a világsikert hozó ’Szőlőskertek királynője muskotály’ fajtában. Az I. vh. után Poczik Ferenc előállította a nagy fürtű, nagy bogyójú csemegeszőlőt, a ’Pannónia kincsét’, mely ma is a legfontosabb csemegeszőlő fajtánk. Kocsis Pál fajtája az ’Irsai Olivér’ borszőlőként is nagy népszerűségnek örvend. Állami kutató intézetekben, egyetemeken csak a II. világháború után kezdték a csemegeszőlő nemesítését, ami az elődök munkáján alapult. A nemesítők ma már a rezisztenciát kombinálják a magvatlansággal az egyéb kedvező tulajdonságok megtartása mellett.
A hazai csemegeszőlő mennyisége nem elégíti ki a hazai piaci igényeket, ezért különösen a késő őszi időszaktól kezdve jelentős mennyiséget importálunk, főleg Olaszországból.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Mikor mondhatjuk egy termékről, hogy az glutén mentes?

eteltcsakokosan

Hűsítő, édes nyár

eteltcsakokosan

Kelesztés otthon

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató