Ételtcsakokosan

A nyúl, mint húsvéti jelkép

2018. március 29.

Az időszámításunk előtti időkben a pogány természeti népek ebben az időszakban ünnepelték a tavasz kezdetét, és később ezekre a hagyományokra épültek rá a keresztény húsvéti szokások.
dwarf-rabbit-270005_960_720
Ekkor még a nyúl a tavasz istennőjének szent állata volt, amely a termékenységet és a megújult természetet szimbolizálta. Ez a varázslatos szent állat, a mezei nyúl, festett tojást hozott a gyermekeknek a megújult élet jeleként. Mivel a mezei nyúl sok helyen igen ritka, helyét a húsvéti ünnepeken hamarosan átvette a házinyúl. A nyuszit, mint húsvéti (keresztény) jelképet elsőként a XVI. századi Németországban használták és kétszáz évvel később, itt készítették el az első ehető (cukor) nyulat. Mára csoki nyulak, plüss és műanyag figurák, képeslapok és kifejezetten erre az alkalomra vásárolt nyuszik megszokott részei az ünnepnek. Szintén a középkori Németországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek kosárfészket készítenek, és ebbe az éjszaka folyamán a húsvéti nyuszi ajándékot – többnyire színes tojást és édességet – rejt.
Bár a nyúl népszerűségét főként húsvéti szereplésének köszönheti, azért néhány híres nyulat érdemes megemlíteni a mesékből is: Tapsi Hapsi, Roger nyúl, Kockásfülű nyúl és természetesen Nyuszi, Micimackó barátja. A nyúl fontos eleme más kultúráknak is. Ázsiai hagyományokban ő az istenség hírvivője, míg a buddhistáknál a Hold szent állata. Több észak-amerikai indián törzs szerint a nyúl az emberiség jótevője, míg a maják neki tulajdonították az írás feltalálását.
Végül is az ősi szokások és hiedelmek összeolvadtak azzá az ünneppé, amit ma húsvétként ismerünk. A nyuszi pedig, bármilyen formában jelenik is meg ünnepi rítusainkban, megmaradt annak, ami mindig is volt: a tavasz és az újjászületés hírnöke.
Húsvétkor más állatokkal is találkozhatunk. A kiscsirke szintén az újjászülető természet és élet jelképe, míg a bárány a keresztény hagyományokkal került a húsvéti szimbólumok közé, és Krisztust testesíti meg.
 
A nyuszi nem plüssállat
Manapság sok gyerek húsvétkor nyuszit szeretne, s ezért hihetetlen energiát képes fektetni a szülők meggyőzésébe.
Ilyenkor meséljünk nekik arról, hogy a nyuszit hogyan kell tartani és milyen a természete, mert ezzel közelebb juthatunk ahhoz, hogy a gyerek megértse, mi a különbség a kedvenc plüssállata és az élő nyúl között.
Húsvét közeledtével a piacokat és a díszállat-kereskedéseket elöntik nyulakkal. Azt tudni kell, hogy legtöbbjüket annyira korán választották el anyjuktól, hogy nem is biztos az életben maradásuk. Rendszerint az újszülött apróságokat nem tartják ideális körülmények között, ami tovább ront állapotukon. A piacon a zaj és a tömeg végzetes lehet a nyulak érzékeny idegrendszerére. A kisállat-kereskedések jórészében pedig bezsúfolva, sokszor más állatokkal összezárva tartják őket. Ha mindenáron nyúlra vágyunk: ebben az esetben keressünk olyan állatkereskedést, amelyre a fentiek nem igazak. Esetleg megbízható tenyésztőtől is vehetünk nyulat, ha ismeretségi körünkben valaki tud adni címet.
Ne vegyünk nyulat, ha:
– csak azért vennénk, mert a gyerek annyira szeretne egyet,
– gyerekünk még nincs 7 éves,
– zajban és folyton változó környezetben, jövés-menésben tudnánk csak tartani,
– nem gondoltuk végig, hogy az elkövetkező években (5–10 évvel számolva), hogy illik majd életvitelünkbe ez a jószág,
– soha nem vagyunk otthon,
– nem érünk rá foglalkozni az állattal és nincs időnk rendben tartani a környezetét.
lop-eared-314881_960_720
Vegyünk nyulat, ha:
– elfogadtuk, hogy az élő állat rendszeres gondozást igényel – etetést, itatást, ápolást, mozgatást, egészségügyi ellenőrzést, megfelelő környezetet és szeretetet.
Ha mi magunk szeretnénk nyuszit venni és felelősséget vállalni érte, akkor először gondoljuk végig, hogy teljesíteni tudunk-e minden feltétélt ehhez. A nyulak alapvetően a nyugodt környezetet igénylik: ne legyen körülöttük nagy mozgás és zajongás. Egy praktikus ötlet: ha nem muszáj, ne emelgessük, mert a földön érzik magukat biztonságban. Emelgetésnél még az is előfordulhat, hogy a rúgkapálásával komoly sérüléseket okozhat nekünk. Lakásban nem javasoljuk a nyúltartást, de ha valaki mégis úgy dönt, hogy álmának a lakás nem lehet akadálya, akkor mérje fel, hogy van-e elég hely – legalább 20 m2 – a nyúl számára, ahová a nap is besüt. Igen válasz esetén, rágásbiztossá kell tenni a helyiségben található tárgyakat. Tipikus veszélyforrás pl. a villanyvezeték.
Kertben más a helyzet: keressünk egy olyan nyugodt zugot, ahol van árnyék is és napos rész is. Az elkerítésnél figyeljünk arra, hogy más állatok ne férhessenek hozzá a nyúlhoz. Egyébként kellő óvatosság és az elején állandó felügyelet mellett össze lehet szoktatni kutyákkal és macskákkal is, de ezzel csak a gyakorlott állattartók próbálkozzanak. Előre gondoljuk végig, hogy télen milyen zárt, meleg helyiségben szállásolhatjuk el. Amennyiben erre nincs megoldás, inkább ne tartsunk nyulat.
 

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Sütemények dúsítója

eteltcsakokosan

Felhasználható még?…

eteltcsakokosan

Vegyél számba!

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató