Ételtcsakokosan

Sonka tudakozó

2020. április 6.

A húsvét egyik jellegzetes húsfélesége a sonka. Van csontos, csont nélküli, kötözött, hosszan füstölt, házi vagy nagyüzemi, hazai és külföldi – a lényeg a jó minőség.

A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. „Húsvéti sonka” alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük.
Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.
Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.
Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.
2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka); valamint, hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt”-nek nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt…” vagy „füstoldattal füstölt…” jelzőt kell használni.
Élelmiszer-biztonsági tippek:

  • Ne felejtsünk el kezet mosni munkakezdés előtt és közben is többször, alaposan!
  • A hagyományos nyers füstölt sonkát főzésig hűvös, szellős helyen kell tárolni.
  • Főzés után már hűtve kell tárolni a sonkát.
  • A romlandó ételt, nyersanyagot mindig hűteni kell (+5 oC alatt).
  • A felhasznált zöldséget, gyümölcsöt alaposan mossuk meg.
  • A tojásos, húsos ételeket alaposan süssük-főzzük át, hogy a belsejük is elég forró legyen (+75 oC felett). Ételhőmérővel ellenőrizhető!
  • A maradék ételt is át kell forrósítani felhasználás előtt, nem elég csak meglangyosítani. A forralás elpusztítja a baktériumokat.
  • A megmaradt ételt minél hamarabb hűtsük le és tegyük hűtőbe.

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Mire figyeljünk kapor vásárlásakor?

eteltcsakokosan

Tojásfejtés természetesen

eteltcsakokosan

A bolti szalámik mitől "olyan" kemények?

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató