Divatos kifejezés a méregtelenítés, sok tisztító kúráról olvashatunk minden felületen. Valóban szüksége van az emberi szervezetnek külső hatásokra, mesterségese böjtökre, egyoldalú táplálkozásra? Tavasszal kívánjuk a friss zöldséget, gyümölcsöt, de ez nem jelenti azt, hogy szervezetünk ilyen módon „tisztítaná magát”, pont ellenkezőleg, feltöltődik változatos tápanyagokból, vitaminokból a hosszú tél után.
A dietetikusok, orvosok többségének véleménye szerint lényeges tudni, hogy a szervezet természetes védekező rendszere a gyomor- és bélrendszer, a tüdő és a bőr, amelyek egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet „méregtelenítését” és védelmet ad többek között a táplálékokkal elfogyasztott biológiailag hatékony idegen anyagokkal, a xenobiotikumokkal szemben, amelyek toxikusak lehetnek. Ha azok az anyagok, amelyek veszélyesek vagy ismeretlenek a szervezet számára átjutnak ezen a védelmi rendszeren, akkor a szervezet méregtelenítő rendszere működésbe lép és ennek eredményeképpen csökken a xenobiotikumok, toxinok, stb. negatív hatása. A legfontosabb méregtelenítő útvonal a táplálékkal szervezetbe jutó káros anyagokkal szemben a bél immunrendszere és a máj enzimrendszere.
Sokan, akik a méregtelenítő kúrákat támogatják, amellett érvelnek, hogy a szervezet telítődik a mérgekkel, amikkel nap, mint nap kerülünk kapcsolatba, és ha a test több toxint vesz fel, mint amennyit képes eltávolítani, vagy hiányoznak a normál működéshez szükséges tápanyagok, esetleg blokk van a szervezetben (pl. székrekedés), akkor nem tud megbirkózni a feladattal, és kórtünetek alakulnak ki. Rövidtávon ez nem probléma, de mi történik akkor, ha mindez hosszú távú? Tünetek lehetnek: álmatlanság, hangulatváltozások, depresszió, kimerültség, ismétlődő fertőzések, rossz lehelet, puffadás, székrekedés, gyenge immunrendszer, hátfájás és gyakori megfázás. Ezekre megoldásnak tálalják a léböjt vagy, méregtelenítő kúrákat. Daganatos megbetegedéseket is böjtkúrákkal igyekeznek gyógyítani, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint, viszont ezen kúrák hatásosságáról nem készültek tanulmányok, és akár ellentétes hatást érhetünk el vele, mivel legyengíti a szervezetet. Lényeges megjegyezni, hogy a léböjtök pozitív hatásáról szóló vizsgálatok mindegyike a böjtöt kidolgozó intézetből származik. Független kutatók kizárólag veszélyeire és hatástalanságukra hívják fel a figyelmet. A léböjtök gyermekek esetében fejlődés-,növekedésbeli elmaradáshoz, alultápláltsághoz és esetenként halálhoz vezetnek, így alkalmazásuk tilos. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a léböjt-kúrákban alkalmazott gyógynövényfőzetek nem veszélytelenek, hatóanyagaik befolyásolják a daganatos megbetegedésekben alkalmazott kemoterápiák hatását, továbbá más vonatkozásban toxikusak is lehetnek.
Összegzésként elmondható, hogy a vallási böjtökre leginkább hasonlító, nem extrém módon tiltó böjt megvalósítható, és testsúlycsökkentésre, így a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére alkalmas. Kerüljük az extrém méregtelenítő/tisztító kúrákat, helyette étkezzünk változatosan, igyunk legalább napi két liter folyadékot, tartsuk tisztán környezetünket, gyakran mossunk kezet, mozogjunk és legyünk sokat a Napon.
Forrás:
Táplálkozási Akadémia, IV. évfolyam 6. szám (http://www.mdosz.hu/pdf/ta_2013_07_bojt.pdf)
