Ételtcsakokosan

10 dolog… amit a paprikáról tudni kell

2017. július 17.

A magyar konyha alapfűszere a „pirospaprika”, a pörkölt, gulyás, lecsó, paprikás krumpli elképzelhetetlen nélküle. De vajon tudja-e, hogy a paprika mióta ilyen fontos a magyar ételekben? Mátyás király ehetett már zsíros kenyeret pirospaprikával és lilahagymával? Árpád és a többi honfoglaló vezér vajon tunkolt-e pörköltszaftot, miután letelepedtek a Kárpát-medencében?

chili-1995689_640

  1. A közönséges paprikát (Capsicum annuum) a Capsicumnemzetségbe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Latin nevében a capsisszó csípést jelent, s ez a termés csípős ízére utal. A paprikának növénytani értelemben vett termését fogyasztjuk, akár az uborkának, a töknek, az avokádónak vagy a paradicsomnak.
  1. Közép- és Dél-Amerikából származik, de manapság már a trópusi és a mérsékelt égövben mindenütt termesztik. A világ legnagyobb paprikatermelő államai: Spanyolország, Olaszország, Tunézia és Mexikó. A spanyoloknál a fűszerpaprika füstölt változata is forgalomba kerül chipotle néven. A név az azték chil (csípős paprika) és potle (füstölt) szóból ered. Csípősségét a feldolgozott paprika határozza meg, így az egészen gyengétől a méregerősig találunk chipotles-t.
  1. 100 gramm zöldpaprika energiatartalma 20 kcal (84 kJ), fehérjetartalma 1,2 g, zsírtartalma 0,3 g, szénhidráttartalma 3,0 g, míg C-vitaminból 120 mg-ot tartalmaz. 100 gramm édes-nemes fűszerpaprika energiatartalma 355,2 kcal (1498,5 kJ), fehérjetartalma 13,7 g, zsírtartalma 8,7 g, szénhidráttartalma 55,3 g, míg C-vitaminból 150–200 mg található benne.
  1. 1494-ben Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta a paprikát Európába, akinek írásaiban már olvashatunk is róla. A XVII. század elején törökborsnéven már megtalálható volt hazánkban is. A törökbors elnevezés a török nyelvből ered, mert náluk a paprika „biber”neve a piper, azaz a bors szóból származik. A XVIII. század végétől fokozatosan olcsó, borspótló fűszerként vált népszerűvé, s teljesen átalakította a magyar konyhát.
  1. A paprika érett termése a karotinoidoknak köszönhetően sárga, piros vagy barnáslila (fekete). A benne előforduló karotinoidok: béta-karotin, kapszantin, kapszorubin, lutein, zeaxantin és kriptoxantin. 1927-ben Zechmeister Lászlónak és Cholnoky Lászlónak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kutatóinak sikerült kikristályosítani a paprika termésfalából (paprikabőrből) a fő festékanyagot, amelyet kapszantinnak neveztek el. További kísérletek során később egy mellékfestéket is találtak, a kapszorubint. Jelenleg már ötvenféle karotinoid mutatható ki a paprikából. A fő összetevő (kapszantin) 40–45%, míg az összes ketokarotinoid (piros pigmentek) mennyisége a paprika fajtájától függően 50–55% is lehet. A pirosra színeződő paprika érése közben változik a karotintartalom és -öszszetétel is. Az érés kezdetén a béta-karotin és a lutein fordul elő nagy mennyiségben, míg az érés előrehaladtával megnő a ketokarotinoidok aránya és mennyisége. A színezőanyagok azonban fényérzékenyek, a napsütés által katalizálva oxidálódnak, ezért sötét edényben kell tárolni a paprikát.
  1. A XX. század elején sikerült Szent-Györgyi Albertnek kivonni egy addig ismeretlen anyagot a mellékveséből, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Hazatérve Szegeden folytatta kutatásait, s a szegedi fűszerpaprika jó „alanynak” bizonyult, mivel 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat tudott kivonni, így jóval nagyobb mennyiségben lehetett előállítani, mint a citrusféle gyümölcsökből. Később ezt a C-vitaminnal azonosította, s mivel állatkísérletekben hatásosnak bizonyult a skorbut kezelésében, ezért aszkorbinsavnak nevezte el. Sajnos, a fűszerpaprika szárítása során a C-vitamin nagy része elbomlik.
  1. A paprika csípősségének mértékét az úgynevezett „Scoville-egység”-gel határozzák meg, amely a paprika kapszaicintartalmát mutatja. A mérést HPLC- (High Performance Liquid Chromatography) módszerrel végzik. Az érték 0 és 300 000 egység között változik általában. A 0 a teljesen csípősségmentes, étkezési paprikára, míg a 300 000 a Habanero paprikára jellemző. A tiszta kapszaicin erőssége 15 millió, míg a magyar csípős paprika erőssége 100–500 Scoville-egység. A Jalapeno az egyik legismertebb és közkedvelt csípős paprika. A mexikói Veracruz állambeli Jalapa városról kapta a nevét. A paprika termése kúpos henger alakú, zöld színű, éretten vörös. Mexikóban a termés 20%-át fogyasztják nyersen, a többit feldolgozzák, a fűszer egy részét felfüstölik, amelyből „chipotle” készül. A Tabascopaprika a róla elnevezett szószról világszerte ismeretes. Ez a paprika a Capsicum frutenscens fajhoz tartozik, amelynek termése először sárga, majd piros. Kizárólag Mexikóban használják fel Tabasco szósz, illetve más paprikakonzervek készítéséhez. A Tabasco paprika termése vékony húsú és nagy víztartalmú, amely alkalmassá teszi a jó feldolgozásra. A híres szósz úgy készül, hogy a paprikát felaprítják, besózzák és több éven keresztül fahordóban érlelik, majd az eltarthatóság és a kedvezőbb ízhatás érdekében ecettel ízesítik.
  1. A pirospaprika a magyar konyha leggyakrabban használt fűszere. Hazánkban hétféle minőségben dolgozzák fel: különleges, csípősségmentes, csemege-világospiros, édes-nemes, félédes, rózsa és erős. Fontos, hogy a paprikát nem szabad forró zsiradékban hosszan pirítani, csak megfuttatni benne, mert elveszti piros színét, megbarnul és keserűvé válik. A magyar konyha a zöldpaprikát is előszeretettel használja ételkészítéshez.
  1. A fűszerpaprika őrlése során a magot is felhasználják, mivel a paprikabőr zsiradéktartalma csak 4–6 %, míg a mag 40–45%-ban tartalmaz zsírsavakat. Az őrlés során a mechanikai súrlódás következtében létrejövő felmelegedés teszi lehetővé, hogy a magsejtekből kifolyó zsírsavak kioldják a színező anyagokat a termésfalból, s a keletkező nem színes alkotóelemeket is befestik, így egységesebb színe lesz a készterméknek.
  1. A Paprika TV 2004 végén indult, gasztronómiai témájú csatorna, amely leginkább a magyarországi és a kelet-közép-európai térség kulináris hagyományainak megőrzését és népszerűsítését tűzte ki céljául. A csatorna a hazai konyha tradicionális értékeit ápolja, s tudósít a legjelentősebb hazai gasztronómiai eseményekről is amellett, hogy a világ minden konyhájába betekintést enged a nézőknek.

Forrás: Új DIÉTA 2011/6

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Tárolt almánk puhulni, esetleg barnulni kezdett? Ne váljunk meg tőle egyből!

eteltcsakokosan

Mit tegyek ha…?…

eteltcsakokosan

Bevásárlás I.

eteltcsakokosan

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató