Nem tudom, hányan ismerik városon ezt a finom savanyúság-fajtát, de aki szereti ezt a fajta fogást, az ne hagyja ki!:-)
Azért hordós savanyú a neve, mert egy nagyméretű hordóban készítik el. Minél nagyobb a hordó, annál több zöldség- és gyümölcsféle fér el benne, és annál jobban összeérnek az ízek is.
Nálunk a savanyúságkészítés a nagymamám „feladata” volt. Ősszel, amikor már minden zöldséget, gyümölcsöt betakarítottunk, amikor már csak pár késői termés maradt, na akkor lehetett hasznosítani ezeket a zöldeket. Alapeleme az uborka, többféle paprika, hagyma, aztán mehet még bele karfiol, szilva, mini dinnyék, zöld paradicsom, és hát kinek mi van a kertjében, amit nem használtunk fel befőzésre (na jó, azért barack ne kerüljön bele :-)).
Én mindenhez savanyút eszem, még a lecsóhoz is, így nálam minden savanyú jöhet, méghozzá korlátlan mennyiségben!
Íme a recept:
Hozzávalók:
- 10 l-es edényhez
- 4 l víz
- 6 dl 20 %-os ecet
- 60 dkg cukor
- 12 dkg só
- 0.75 cs. mustármag
- 1-2 szem babérlevél
- 1 db torma
- pár szem bors
- 2 dkg borkénpor
Az elkészítése pedig nagyon egyszerű. Ha van egy kis tárolód, pincéd, vagy egy erkély, ahol hűvös van, akkor ezt otthon is elkészítheted. Az uborkát, zöld paradicsomot, almapaprikát, gyöngyhagymát és a többi zöldet jól megmossuk, a levet hidegen összekeverjük. A már meglevő lébe bármikor pótolhatjuk a savanyúságnak valókat, ez benne a jó. Vagyis ahogy fogynak a kiskertben a zöldségek, rögtön lehet beledobálni a hordóba. Így minden hasznosításra kerül, amit csak a kertünk termett.
Ez egész télen biztosítja a család savanyúságát. Képzeljetek el egy gyönyörűen tálalt, kockás terítős vacsit, mondjuk egy házi disznótoroshoz tálalt hordós savanyát… Isteni! Már csak a nagymamám hiányzik sajnos az elképzelt képről!
