Az alábbi cikkből az is kiderül, sok egyéb érdekesség mellett, hogy a meggy az egyetlen olyan gyümölcs, aminek neve finnugor eredetű. Ez önmagában is érdekes, de ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy a „meggy” szavunk több száz évvel a honfoglalás előtt már létezett a magyar nyelvben. Ennyire fontos ez a gyümölcs!
- A meggy (Prunus cerasus) a rózsafélék családjába tartozó, csonthéjas gyümölcsöt termő bokor vagy fa, amelynek több mint háromszáz fajtája van. A gyümölcs a fajtától függően apró, 3-4 gramm, vagy nagy, 6–8 gramm. Színe a világospirostól a sötétbordóig terjed. Lehet édeskésen fanyar vagy savas-édes gyümölcs. A meggy szezonja május végétől július végéig tart.
- A meggy ősidők óta megtalálható Észak-Indiától egészen a Balkán-félszigetig. A XVII. században a vadmeggyet felváltva terjedt el hazánkban a spanyolmeggy és a cigánymeggy. A magyar nyelv az évszázadok során megőrizte a meggy ősi elnevezését; igazán kivételes, hogy a gyümölcsök között a meggy az egyedüli, finnugor eredetű szavunk. Számos hazai település nevében (például Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Meggyeskovácsi, Somogymeggyes) és családnevekben is fellelhető.
- A meggyet elsősorban ipari célokra termesztik világszerte, így a friss fogyasztásra szánt mennyiség elenyésző. Sok helyen a nyers meggy ismeretlen a fogyasztók körében. Az asztali meggy elnevezés az édesebb és mutatósabb fajtákra illik. A hazai össztermeléssel a nyolcadik helyen álltunk 2010-ben a világon. Manapság az intenzív meggytermesztési technológia térnyerésével az ültetvényeken a kisebb fa- és koronaméret jellemző, így a termés csaknem 70%-a a földön állva szüretelhető. A fák hamarább, az ültetést követő harmadik-negyedik évben fordulnak termőre, s a szellősebb koronán átjutó napfény hatására növelhető a gyümölcsméret és a gyümölcsök színezettsége.
- Méltán lehetünk büszkék a magyar meggyfajtákra, mivel beltartalmi értékeik igen kedvezők. Néhány európai és amerikai fajtával összevetve kiderült, hogy a hazai fajták több antioxidánst tartalmaznak. Az Újfehértói fürtös meggyet például néhány évtizede Balatonnévre keresztelve telepítik az Egyesült Államokban, s manapság már ez az egyik vezető meggyfajta az ottani piacon. Ugyanígy Lengyelországban és Németországban is jelen vannak magyar nemesítésű meggyfák.
- A meggy antioxidánsokban igen gazdag, legalább tizenhétféle antioxidáns hatású vegyület van benne. Antioxidánsai közül kiemelendők a gyümölcs bordó színét adó antocianinok, amelyek a f lavonoidok csoportjába tartoznak. A kutatások szerint a flavonoidok az oxidációs folyamatok elleni védekezésen túl daganatgátló és gyulladáscsökkentő hatásúak is. De a szív-ér rendszeri betegségek megelőzésében is szerepet tulajdonítanak a flavonoidoknak. Az antocianinok a ciklooxigenáz enzim gátlása révén gyulladásátló hatásúak, így csökkenhetik a köszvény és az ízületi gyulladásos betegségek okozta fájdalmakat. Természetes fájdalomcsillapítóként enyhítik a fejfájást és a sportolók ízületi meg izomfájdalmát is.
- A nyers meggy 100 grammjának energiatartalma a fajtától függően 45–50 kcal, amelyet 11-12 gramm szénhidrát, 0,8–1 gramm fehérjét és 1,6–4,2 gramm élelmi rost ad. A frissen fogyasztott meggy nem puffaszt, a nagy rosttartalma és savassága serkentőleg hat az emésztésre, s megszünteti a székrekedéses panaszokat. Vitaminok közül számottevő az A-vitamin-, a karotin-, a B1-, a B2-, a B6-, és a C-vitamin- meg a folsavtartalma, míg az ásványianyagok közül kiemelendő a kálium-, a vas-, a magnézium-, a cink- és a kalciumtartalma.
- A meggyet érett állapotban tanácsos szüretelni, illetve vásárolni, mivel nem utóérő. A hűtőszekrényben három–hat napig tárolható. Egy meggyfa 15–70 kg gyümölcsöt terem, s a betakarításnál némi könnyebbséget jelent, hogy az érett gyümölcs akár két hétig is várhat a fán. Jó néhány, ízletes meggyfajta önmeddő, ezért a közelben levő másik meggy- vagy cseresznyefa virágpora szükséges ahhoz, hogy termést hozzon.
- A meggyfa virágzása idején díszfaként is gyönyörű, míg a nektárjából és virágporából finom meggyméz készülhet. Gyümölcse a friss fogyasztás mellett konzerv-, hűtő- és cukrászipari feldolgozásra egyaránt kedvelt. A meggyfa vöröses fája értékes bútoralapanyag. A szárából és a leveléből készülhet gyógytea, s „dohány”-ként el is füstölhető. A meggy magja megszárítva párnába tölthető.
- A meggybor mellett létezik meggypálinka is. 2007 óta eredetvédett pálinkát is készítenek meggyből: az Újfehértói meggypálinkához kizárólag az Újfehértói fürtös és a debreceni bőtermő fajták használhatók fel. A kriek pedig az egyik legnépszerűbb, gyümölcsízesítésű belga sör. A spontán erjedésű sörbe apró szemű, sötét meggyfajtát tesznek, s e keveréket legalább hat hétig, de legfeljebb három hónapig érlelik.
- A Madártejtorta és a Szatmári szilvatorta után 2009-ben a Pándy-meggytorta viselte a megtisztelő Ország Tortája címet. Az ünnepi desszertkülönlegességnek nemcsak atöltelékébe, hanem a tésztájába is került meggy. A Pándy-meggy egyébként a szájhagyomány szerint nemesítőjéről, egy debreceni huszárkapitányról kapta a nevét.
Forrás: Új DIÉTA 2012/3-4
