Mi történik mindenkivel, ha meghallja azt a szót, hogy citrom? Mi történik, ha maga elé képzel egy szeletet ebből a sárga, fanyar, savanyú, mégis frissítő ízű növényből? Igen, pontosan. Megindul a nyálelválasztása. Ha nem akarja, akkor is megindul. És ez történik a világon mindenkivel, aki ismeri a citromot.
1. A citrusfélék a rutafélék családjába (Rutaceae) tartozó növények. E család a legismertebb citrusfélék, így a citrom, a narancs, a mandarin és a grépfrút mellett sok, gyönyörű dísznövényt is magában foglal. E növények fajtól függően lehetnek cserjék vagy akár tizenöt méter magas fák is.
2. A sumérok, az egyiptomiak, a perzsák, a görögök és a rómaiak már mind ismerték a mai citrom ősét, azonban nem fogyasztották a gyümölcsét. Úgy tartották, a citrom elűzi a szellemeket és a betegségeket, levét alkalomadtán ellenméregnek használták, héjának a rágcsálásával pedig leheletüket frissítették. A középkorban a citrom jelenlegi típusa már ismert volt. Népszerűségét részben a mozlimok által meghonosított limonádéfogyasztásnak köszönheti, másrészt továbbra is gyógyítottak vele mindenféle kórságot a kanyarótól a veszett eb harapásáig. A citrom szubtrópusi növény, a fák több mint harminc évig hoznak termést. Amikor eléri a gyümölcs a végleges nagyságát, akkor elkezd fokozatosan sárgulni, innen kezdve szedhető. A nem teljesen érett példányok utóérnek. A citromok között kevésbé savas, inkább édeskés aromájú, különleges fajták is megtalálhatók a kereszteződéstől függően. A citromfajták sokfélék a gyümölcs mérete, alakja, színe, a héj érdessége és vastagsága, a gyümölcshús színe, a létartalom, a mag megléte vagy hiánya és az aroma alapján.
3. A narancs – a citromhoz hasonlóan – számos fajta összefoglaló neve. A narancsfák ötven–nyolcvan éven át gazdagon teremnek. A gyümölcsök a virágzást követően hat–kilenc hónap múlva érnek be, teljesen érett állapotban kell leszedni őket, mivel nem utóérők. A narancs egész évben elérhető. Novembertől júniusig az északi félteke narancstermő vidékeiről származik, míg az év hátralévő rézében a déli féltekéről érkezik. Nagy divat volt a középkor főúri udvaraiban az illatos narancs- és citromligetek kialakítása. Az egyik legpompásabb, fennmaradt citrusgyűjtemény – több száz éves példányokkal – Firenzében található, a Medici-családhoz kötődik, akiknek címerében öt narancs hirdeti e növény iránti rajongásukat. A narancsléivás elterjedése számottevően megnövelte az egy főre jutó narancsfogyasztást.
4. A könnyen hámozható mandarinfélék közé a Kínából származó édes, zamatos, lédús, de akár huszonöt magot is tartalmazó mandarinon túl több ezer fajta sorolható. Ilyen például a kevésbé intenzív aromájú Satsuma, amely általában mag nélküli, s a gyümölcs közepén egy üreg látható hámozás után. Az édes mandarin és a keserű narancs keresztezése során létrejött zamatos, savanykásan édes Klementine szintén többnyire mag nélküli.
5. A grépfrútot sokáig dísznövényként tartották, mert kesernyés íze miatt nem igazán kedvelték az 1800-as években. A nagy fellendülés a XX. századhoz kötődik, amikor bővült a fajtaválaszték, megjelentek a fehér mellett, a rózsaszín és a vörös húsú gyümölcsök. Árulkodó az elnevezése, ugyanis a szőlőhöz (angolul grape = grép) hasonlóan fürtökben terem, egy-egy fürt pedig akár huszonöt gyümölcsöt is ad. Világszerte megtalálható a trópusi és a szubtrópusi vidékeken. Noha egész évben elérhető a kereskedelemben, a legízletesebb gyümölcsökre december és június között lehet számítani.
6. A törpemandarin vagy más néven Kumkvat nem nagyobb egy szilvánál, különlegessége pedig abban rejlik, hogy hámozás nélkül az édes héjjal együtt fogyasztandó a savanykás gyümölcshús.
7. A szüretelést követően különböző gombaölő szereket tartalmazó viasszal kezelik a citrusfélék felületét, mivel a szállítás során fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Éppen ezért érdemes a citrusféléket felhasználás előtt megmosni, akkor is, ha a gyümölcs héját nem használjuk fel.
8. A citrusfélék kiváló C-vitamin-források. Az ember számára nélkülözhetetlen aszkorbinsav kitűnő antioxidáns. A citrusfélék f lavonoidjai általános gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatásúak. Régóta ismeretes, hogy a f lavonoidok és a rutin (P-vitamin) csökkenti a vérfalak törékenységét, erősíti a hajszálereket.
9. A grépfrút – blokkolva a citokróm-P450 3A4alenzimét – számos gyógyszer metabolizmusát gátolja. Ezek a gyógyszerek a koleszterinszint-csökkentő sztatinok, bizonyos kalciumcsatorna-blokkolók, benzodiazepinek és az immunszuppresszív ciklosporin. A metabolikus út gátlásával e gyógyszerek plazmakoncentrációja megnő, s ez növeli a mellékhatások előfordulásának gyakoriságát. Egy pohár grépfrútlé elfogyasztása is eredményezheti az említett gyógyszerek mellékhatásainak akár mérgezési szintig való fokozódását. Ugyanakkor a narancs- és a grépfrútlé gátolja más hatóanyagok felszívódását a vékonybélből. Ilyen például a béta-blokkoló atenolol, celiprolol és talinolol, a daganatellenes etopozid, vagy a gombaellenes itrakonazol, továbbá bizonyos antibiotikumok, így a ciprof loxacin és a levof loxacin.
10. A citrusfélék fogyaszthatók nyersen vagy gyümölcssalátában és gyümölcstortákban, míg a termés héja használható sütemények ízesítésére nyersen, esetleg kandírozva. A legtöbb citrusféléből készül gyümölcslé, lekvár, zselé és alkoholos ital. A mirigyes héj illóolaját és a magokból sajtolt olajat az élelmiszeripar mellett a kozmetikai és a vegyi ipar is felhasználja. A feldolgozott termések maradványai pedig takarmányként hasznosulnak.
Forrás: MDOSZ 2012/2
