Ételtcsakokosan
tudatosvasarlo_sxc360179-1024x768

Elcsépelt a „tudatos vásárló” kifejezés? Nem hinném! Minden nap egyre fontosabbá válik, hogy alaposan megnézzük azt, amit veszünk, hogy később ne érezzük átverve magunkat.

Talán már tudjuk, hogy mindig alaposan el kell olvasnunk az élelmiszerek címkéjét. Nem csak a termék megnevezését, összetételét, előállítóját vagy forgalmazóját, továbbá minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idejét kell nézni, mert még otthon is érhetnek meglepetések.

tudatosvasarlo_sxc360179-1024x768

Mennyiség, tömeg

Ilyen fajta meglepődésre ad okot egy kutatás eredménye, amely arról szólt, hogy nem feltétlenül annyi van a zacskóban az adott termékből, mint amennyit ráírtak. Persze ki méregeti otthon a lisztet és a rizst? De figyelemfelkeltésnek nagyon jó volt az eset. Sőt, egy külön rádióműsort is szenteltek az ügynek és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője látványosabb példákat is hozott. Ilyenek a vödrös narancs akciók, ahol, ha jól megnézi a vásárló, látja a blokkon, hogy fix mennyiségű gyümölcsért fizet. Így érdemes lemérni/ellenőrizni, hogy a vödörbe belefér-e annyi, amennyit kifizetünk.

Kötelező kiírni az eladási ár mellett az egységárat is, ennek ismeretében például hamar rájövünk, hogy a nagyobb kiszerelés valóban olcsóbb-e, mint ahogy gondolnánk, vagy ellenkezőleg, éppen drágább.

Megjelenés, forma

Van, hogy a termék, az élelmiszer csomagolása megtévesztően hasonlít egy másik, már jól ismert termékére, és a vásárló azért veszi meg, mert megszokásból leemeli a polcról azt a színű dobozt, palackot. Érdemes alaposan elolvasni a termék nevét, gyártóját, ne odahaza tűnjön föl a csel. Ilyen eseteket találunk, ha a Gazdasági Versenyhivatal döntései között keresgélünk (http://gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2003/3669_hu_vj-157200330.html) A termék külseje országra is utalhat, és ha idegen nyelvű feliratot találunk egy terméken, természetesen azt feltételezzük, hogy nem magyar. A címke alapos elolvasása után jöhetünk rá, hogy feltételezésünk megállja-e a helyét. Egy példa: http://gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2013/vj-33_2013_33.html

Összetevők

Az összetevők alapos elolvasása is sokat segít a vásárlásban, hogy valóban azt a terméket vegyük meg, amelyet a nevében ígér. Figyeljünk az allergénekre, a magas zsír- és cukortartalomra, ne legyen túl sok az (E-számmal jelölt) adalékanyag az adott termékben. Ilyen esetek is bőven akadnak, például amikor a „mentes” kifejezést megtévesztően használják, vagy például amikor a száraztészta tojástartalma nem egyezik a feltüntetettel, vagy pedig olyan anyagok találhatóak egy termékben, amelyekre nem is gondoltunk.

Egy önálló hosszú jogszabály részletezi a csomagoláson feltüntetendő adatokat. [19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről]. Itt csak az alapvető listát közöljük:

  • az élelmiszer megnevezése,
  • az összetevők felsorolása,
  • bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége a 8. § szerint,
  • előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége,
  • az élelmiszer minőség-megőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja,
  • a minőség megőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,
  • az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe,
  • az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől,
  • felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,
  • az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint,
  • tápérték jelölés abban az esetben kötelező, ha az élelmiszeren tápanyag-összetételre, vagy egészségre vonatkozó állítás van,
  • tételazonosító jelölés (többnyire számsor, esetleg számsor betőkkel
  • kombinálva, „L” betű előzi meg).

Bevásárlási biztonsági tanácsok itt találhatóak.

Fogyasztói jogok

Hibás termék, így élelmiszer esetében is (együtt: hibás teljesítés esetén) az alábbiakban felsorolt négyféle igényt érvényesíthetjük az eladóval szemben:

  •  Kicserélés vagy kijavítás kérése, terméktől függ a választási lehetőség,
  • ha ezek nem lehetségesek, akkor árleszállítást vagy a szerződés felbontását lehet és kell kérni, ez utóbbi a pénz visszafizetését jelenti.

 Fontos, hogy mindig őrizzük meg a vásárlás helyét, idejét igazoló számlát vagy blokkot, mert így tudjuk jogainkat érvényesíteni.

Egészségügyi hatások

Ha romlott élelmiszert vásároltunk, de a boltban nem vettük észre, és rosszul vagyunk az ételtől, mihamarabb forduljunk orvoshoz, ne otthon próbáljuk kezelgetni magunkat, mert nem tudjuk, milyen következménye lehet. Ha feltételezzük, hogy étteremben vagy vásárban fogyasztott étel, ital, vagy élelmiszerboltban vásárolt termékek az okai betegségünknek, akkor értesítsük a hatóságot.

Hová fordulhatunk?

Több hatóság is segítségünkre van termékekkel kapcsolatos problémáink megoldásában:

A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) az élelmiszerrel és élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos ügyekben jár el, folytat vizsgálatot (pl. romlott vagy nem megfelelően tárolt élelmiszer esetében). Ilyenkor hívja az ingyenes zöld számot:  06 80 263 244.

Az NFH (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) minden olyan ügyben eljár, ahol a fogyasztó érdekei sérülhetnek a termék (tehát nem csak élelmiszer) által, a megtévesztő tájékoztatástól kezdve, a valódi anyagi vagy egészségügyi kárig. Bejelentés tehető a kormányhivatalokban, valamint online az Ügyfélkapun keresztül a Tanácsadó Hivataloknál.

A GVH (Gazdasági Versenyhivatal) már a piaci szereplőket és magatartásukat felügyeli, de sok esetben egy fogyasztó világíthat rá összefonódásokra, megtévesztő magatartásokra. Bejelentés tehető írásban az Ügyfélszolgálaton keresztül, valamint külön formanyomtatványon.

Források:

  • 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól
  • 52/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
  • 19/2004. (II. 26.) FVM—ESzCsM—GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről
  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/44/EK IRÁNYELVE (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól

Kapcsolódó tartalmak


Allergén az ételekben…

Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat?  
Tovább olvasom

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal…?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre?
Tovább olvasom

Related posts

Nyaralás meglepetések nélkül

eteltcsakokosan

Biztosan jó, ha „steril”?

szucseva

Biztonság – forró napokon is

szucseva

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató